Alkonyodik… Egy pesti utcán gyerekek játszanak vidáman… Egyszer csak előtűnik valaki a homályból… A gyerekek sikoltozva menekülnek… Nem, ez nem egy horror sztori kezdőképe, hanem egy valós kép az egykori Budapestről. A közeledő alak nem egy szörny, hanem egy húsvér ember, aki valamikor félelemben tartotta a Józsefváros valamennyi gyermekét, s akit csak úgy hívtak, hogy a „Józsefváros réme”.
Életkép az egykori Józsefvárosból a Práter utcából nézve (1916) - Forrás: bpkep.fszek.hu
Ezt a személyt úgy hívták, hogy Axenbrecher János. 19 éves volt, és sajnos, teljesen őrült vagy, ahogy a régi budapestiek mondták: „gyógyíthatatlan hülyeségben szenvedett”. 1904 őszén már annyira eluralkodott rajta a betegség, hogy állandóan üldözte az utcán lévő kisgyerekeket. De nem fogócskát játszott velük, hanem késsel kergette, vagy bottal ütötte őket. Az őrült fiatalembert azonban nem tudták elkapni, mert mindig elszökött.
Egy esetben azonban, „a rém” végleg elvetette a sulykot. Egy reggel a Tömő utcában Seiner Mátyás, vasgyári munkás 9 éves Margit nevű lánya ballagott az iskolába, mit sem sejtve. A „rém” egyszer csak útját állta, s gyufával meggyújtotta a kislány hajában lévő szalagot. A szalag lobogva égni kezdett, s a tűz már a kislány hajába is belekapott. Margitka sikongatására felfigyeltek az utcai járókelők, s a segítségére sietve eloltották a kislány égő haját.
Margitka is ilyen lehetett... Rigó utcai elemi leányiskola IV. osztálya (1893-94) - Forrás: fortepan.hu
A járókelőknek végül sikerült „őrült János”-t elkapni, s átadták a rendőrségnek, amely később a fiatalembert a tébolydába szállította. A kis Seiner Margitkának az ijedtségen kívül komolyabb baja nem történt, és a haja is mind megmaradt.
Ezzel véget is ért a „józsefvárosi rém” ámokfutása, aki nem elég, hogy őrült volt, de még a nevét sem lehetett rendesen kimondani…
Forrás:
Pesti Napló, 1905.
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
