A régi budapestiek, nemcsak levélben, de az újságon keresztül is küldtek üzenetet egymásnak. Főleg a (titkos) szerelmesek használták ezt előszeretettel! Itt van 10 szerelmes üzenet a múltból a Csók világnapjának alkalmából (július 6.), amelyből kiderül, hogy hogyan is vallottak szerelmet a századfordulós budapestiek. Olvasd el az üzeneteket, nézd végig a képeket, és megtudod, hogy mi volt régen a szerelem!
33–38. Aranyos szerelmem. – Minden nap várom leveledet, – hiába. – Jól vagyok, csak üres minden. – Veled fekszem, veled kelek. Vigasztalj mielőbb. – Csókollak forrón számtalanszor. (1904. szept. 24.)

Forrás: fortepan.hu
Március 20! Angyalkám mindig magára gondolok, magam sem hittem volna, hogy ennyire bolond legyek, hanem hiába az a két szem… Alig várom, hogy csak egy pár sort is lássak magától. Kérve csókolom és csókolva kérem, írjon sokat. Julius. (1904. szept. 24.)

Forrás: fortepan.hu
Lótusz 11. Első szavam Hozzád, édes szerelmem, vigyázz nagyon drága egészségedre, ne feledd, mikre kértelek. Gondolatban éjjel-nappal melletted vagyok, szeretlek igaz, végtelen szerelemmel, csak egy imádságom – van a Tied; vajha, mielőbb látnálak; üres, sivár minden, ha nem vagy mellettem. Millió forró csókkal, tele vággyal, szerelemmel örökre a Tied Pipid. (1904. szept. 25.)
Forrás: fortepan.hu
Borzasztó állapot. Sem hír, sem összeköttetés. De megígértem, kell tehát, hogy így legyen. Minden percem Öné, más is, ha felszabadna ajánlanom. Sajnos, Ön már érthetőbben tudtomra nem adhatta. Hiába, azt meg nem tilthatja, hogy ne lássam úgy, hogy maga ne lásson engem, látni is fogom nemsokára. Ön minden, minden más semmi és senki. Legalább egy címzett lapot küldene, hogy látnám, hogy nem temetett el egészen. Szépen kérem, ahogy magától csak kérni lehet, leborulva, csókolva aranyos lábikóit hű Beppója. (1904. szept. 28.)

Forrás: fortepan.hu
Vadrózsa. Álmodozás, könny, dalolás mostani életem. Álmodozom Rólad, könnyezem Érted, dalolok Utánad! A múlt emlékeiből élek… hisz oly gazdag az…….. Szeretsz? Írj! Drágám, rossz álmaim vannak! Ha lehet, írjál! Rajongóan ölel, szerelmesen csókol változatlan Pubid. (1904. szept. 29.)
Forrás: fortepan.hu
Kétlelkű asszony! Két lelke van, mondta egyszer nékem, s csak egyik az enyém! Ha nekem száz volna, mind magának adnám, mint, ahogy a szivem, ez az egy lelkem s az egész valóm az Öné! Szüntelen csak maga van eszemben, csak Magára gondolok! Nem jól érzem magamat itt, pedig ígéretem szerint szolid vagyok! Szombatig itt, azután a képviselőházban! Könyörgöm írjon! Ha csak kicsit vonzódik hozzám, akkor írni fog. Csókolom a csillagok számával! (1904. okt. 1.)
Forrás: fortepan.hu
Augusztus 8. Vágyaimnak vágya: visszavarázsolni a felejthetetlen múltat! (1904. okt. 2.)
Forrás: fortepan.hu
Menyasszonyomnak. Én változatlan vagyok. Bár te is az lennél. Éjjel-nappal rád gondolok; képed kitörölhetetlenül szívembe van vésve. Vajon mikor mondhatlak enyimnek? Szeretlek, szeretlek, nagyon szeretlek. Csont. (1904. nov. 11.)
Forrás: fortepan.hu
Anyukám. Fáj a szívem, hogy nem láthatom édes lényedet, de forró, örökké tartó szerelmem felülmúlja ezt. Ne szomorkodj, légy nyugodt, hogy tétlenül járok most. Ne feledj el szerelmem, szeress nagyon, mert ez tartja bennem a lelket. Végtelenül szeretlek, tűrj el bármit most és annál jobban fogjuk becsülni, szeretni egymást. Nagyon boldog leszel mellettem, csak remélj. Millió csók, ölelő macskádtól. (1905. június 6.)
Forrás: fortepan.hu
Vadrózsa. Lapodat köszönöm. Bővebb feleletet vártam. Ugye mulatsz? Én betegen fekszem. Jobban vagyok. Látni akarlak. Terhedre vagyok? Írd meg bátran, ha nem szeretsz. Nem törődöl velem. Ha meguntál kis angyalom szeretni, szabad neked szebb szeretőt keresni. Adjon az Ég szebbet-jobbat nálamnál; igazabbat nálam úgy sem találnál. A régi. (1905. június 9.)
Forrás: fortepan.hu
Forrás: Pesti Napló
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.