Honnan ered a "Tabán" kifejezés?
2016. július 05. írta: Serendipity87

Honnan ered a "Tabán" kifejezés?

A Tabán. Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó. De honnan is ered ez a kifejezés? És pontosan mit is jelent?

Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb része: a Tabán, vagy más néven Rácváros. Ez a városrész számtalanszor átalakult az idők során, ma nagy része közpark. Sokak foglalkoztak a történetével, de az elnevezésével kapcsolatban több variáns is felmerült. Három különböző magyarázatot is találtam arra, hogy honnan ered a Tabán kifejezés:

taban_1910_-fortepan_hu.jpg

A Tabán egyik utcája (1910) - Forrás: fortepan.hu

 

A wikipédián, illetve más portálokon megjelent írásokban (mint például a múlt-kor) így mutatják be a Tabán szó eredetét (sajnos a forrást nem nevezik meg): „A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.”

taban_aranykakas_utca_1900k-bpkep_fszek_hu.JPG

Tabán, Aranykakas utca 1900 körül - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Tovább kutatva leletem rá Bányai Elemér írására, amely még 1909-ből való. Ő így magyarázza a Tabán szót: „A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni erre a magyarázatra, de nagyon valószínűnek látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel bírt, s ez adta igazi jelentését.”

Egy másik korábbi forrásban az előző kettő magyarázat ötvözetét fedeztem fel. Kárpáti Aurél Búcsú a halálra ítélt Tabántól című 1933-as munkájában a következőket állítja a hely nevének eredetéről: „Ezek már utolsó hetei a Tabánnak, a hajdani törökvár talpának. Mert török maradványszó a Tabán, amely hegyalját, váralját jelent, s minden olyan városban fennmaradt, ahol a törökök várat kerítettek.”

taban_kereszt_ter_1910-fortepan_hu.jpg

Tabán, Kereszt tér (1910) - Forrás: fortepan.hu

 

A kérdés, tehát nyitva maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom indoklásban van igazság valamilyen formában. Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti, így ésszerűnek tűnik a hegyalja, váralja elnevezés. A foglalkozásukat tekintve mondhatjuk, hogy tímárok is lakták ezt a vidéket, bár nem kizárólag ők, mivel más iparágak képviselői is megjelentek itt, úgymint kádárok, bognárok, vaskovácsok, ácsok, kocsmárosok stb.

taban_latkep_1914_fortepan_hu.jpg

Tabán, látkép (1914) - Forrás: fortepan.hu

 

Lakosságát tekintve leginkább szerbek lakták a Tabánt. A törökök elől elmenekült lakosság helyére érkeztek meg nagyobb szerb csoportok erre a vidékre, akiket rácoknak neveztek, innen a Rácváros elnevezés. A szerbek mellé német csoportok (leginkább svábok) is települtek, akik később ki is szorították a szerb lakosságot.

taban_utcareszlet_1910-20-bpkep_fszek_hu.JPG

Tabán, utcarészlet (1910-20) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

A 19. század végére vált a Tabán azzá a romantikus, szűk macskaköves utcákkal, kis vendéglőkkel és kocsmákkal tarkított budapesti városrésszé, amely számtalan költőt, írót és festőt ihletett meg, s amelyre ma is nosztalgiával gondolunk, bármi álljon is a Tabán név hátterében…

 

 Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is. 

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tab%C3%A1n_(Budapest)

http://mult-kor.hu/20100906_ketszaz_eve_egett_le_a_taban

Bányai Elemér: Egy pusztuló városrész. Vasárnapi Újság, 1909.

Kárpáti Aurél: Búcsú a halálra ítélt Tabántól. Az Est, 1933.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr908866058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hajba Károly 2016.07.05. 12:25:15

A címben szereplő kérdés alapvetően már nem nyitott, a FNESz-ben, mely tudományos mű, ugyanaz áll, mint a wikipédiában, csak egy kicsit pontosabban. Feltehetőleg a wikipédia is ebből vette át, ha közvetetten is.

Ernő Földes 2016.07.06. 10:28:45

Emlékszem mikor kezdték lebontan a '30-as évek első felében,vanegy épület ami ma is abból az időből maradt fenn és vendéglőként működik.

Villy 2016.07.06. 11:08:27

Szép sztori ez a tímár, meg a csizma alja, de ha van Tabán egy sor másik településen, akkor azt kéne megvizsgálni, hogy pl Esztergomban, Szegeden is alkalmazható-e ez a szabály. Kétlem, hogy egymástól függetlenül alakultak ki a Tabánok.

nyelv-ész 2016.07.06. 11:29:22

Mivel szerbek lakták, így leginkább ez a mérvadó. Egyébként a svábok nem "kiszorították" a rácokat, hanem jórészt a helyükre jöttek. A rácok jelentős része a törökök Szerbiából történt kiverése után visszatelepült oda, ahonan az őseit (pont a török elől) még Lipót császár menekítette Magyarország területére, főleg a Duna vonala mentén.

MR2 Sándor 2016.07.06. 14:56:53

Az megvan, hogy nemcsak Budapesten van ám Tabán városrész, hanem többfelé az országban, pl. Szolnokon a Zagyva-Tisza összefolyásánál, és ott marhára nem "Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó."?

És van Esztergomban is, ott sem vár aljában.

Ennélfogva a váralja jelentés is baromság, mert Szolnokon nincs ilyen, ellenben cserzővargák voltak. A cserzéshez meg kell egy csomó víz, ezért a Tabán nevű városrészek mind vízközelben vannak.

"Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti,"
Nem, a Tabán a völgyet és a Naphegy teljes keleti oldalát jelenti (ott volt egykor a Tabán nevű városrész, amiről írsz, és ott készültek a képek).

Zoltanzan 2016.07.06. 22:02:39

Szerbül anyanyelvi szinten beszélek. Ma a "taban" elsősorban az ember talpát jelenti. Ja, és az a népi hangszer, a nagy dobot a Balkánon tapan-nak hívják. Az ütőfelület is bőr, persze. Ez csak egy-két morzsa részemről, a nyelvtörténeti vonatkozásokat nem ismerem. Bár nekem sem tűnik valószínűnek, hogy a taban-t hegyalja értelemben használták volna, de szóljanak még hozzá nálam szakibbak is még!

Alensha 2016.07.07. 16:06:35

Az a legfelső kép ott készülhetett, ahol a mai Hegyalja út megy fel?

Laszlo Andras Kery 2018.05.23. 11:21:26

Van egy összeirasom Szent marton( ma pannonhalma) falurol, ott is a XVIII szazadban tabanrol irtak.Tehat hegyalja, mert ma ugy is hivjak!a "taban" mar elfelejtödött.

szuliko 2020.12.18. 16:48:10

"Már bocsánat, hogy a csapos közbeszól, de" a szeb nyelvben a 'taban' török jövevényszó, ugyanabban a jelentésben, mint ami a szerbben megvan, tehát talpat jelent. A 'debagghane' a legáltalánosabban elfogadott magyarázat, bár nekem mindih gyanúsabb volt a talp, azaz a hegy talta, a hegy lába. Amint azonban itt olvasom, Esztergomban is, Pannonhalmán is megvolt a hegy lábánál a 'tabán", és ha jól gondolom, ezeken a helyeken nem voltak feltétlenül tímárműhelyek, bár ezt most csak feltételezem, nem tudom pontosan. Mindenesetre török szó a szerb nyelvben, és lehet, hogy most ezzel meg is reformáltuk az eddig elfogadott magyarázatot. Nekem személy szerint jobban is tetszik.

szuliko 2020.12.18. 16:49:11

@szuliko: elnézést a melléütésért... Nem tudom, lehet e javítani, de ha nem, akkor maradjon így, csak hát az apologiámmal. :)

szuliko 2020.12.18. 16:50:34

Igaz, a szolnoki példa ennek ellentmondani látszik ....

Zoltán Kiss (vízép. mérnök) 2021.06.19. 14:25:58

@Villy: A szentendrei múzeumban megtudjuk, hogy az első világháború után is sok szerb leszármazott, még a volt polgármester is "hazatért" az újonan létrejött SHS Királyságba, és ezt a folyamatot "optálás"nak nevezték.

vrgmz 2022.02.03. 20:46:18

Nem tudom, hogy kerültem ide, de eltöltöttem Tiszaföldváron pár évet, ami annyira vár meg hegyalja meg török tímár-gyülekezőhely, hogy csak na.

Persze mindig lehetnek véletlenek, meg nincs is messze Szolnok, de nekem nem tűnik reálisnak, hogy pár ember átment Szolnokról és elkezdte úgy nevezni, ahogyan azok a szolnokiak neveztek valamit, akik voltak egyszer a mai BP egyik részén.

A térképek alapján úgy tűnik, hogy az összes Tabán folyóparton (patakparton), folyókanyarulatnál volt. Tiszaföldvár azért jó példa, mert 99%, hogy nem volt egyik sem a fenti elmélkedések közül, ráadásul a folyószabályozás óta jóval arrébb került a Tisza. De a Google Mapson látszódik a régi folyópart, hiába szántó mondjuk 100 éve.

Szóval nem vagyok egy nagy nyelvész, de 90%, hogy a fentiek közül egyik sem, hanem valami nagyon régi... (úristentalán magyar???) szó. Bár tudom, hogy az kizárt. Magyar szavak nem is voltak. Mindent a szlávoktól tanultunk el. Esetleg a töröktől. Vagy nyugatról.

vrgmz 2022.02.03. 20:54:06

Maga a név megtévesztő, azért "földvár", mert egy nagyon picit kiemelkedik a alföld közepéből, éppen annyira, hogy nem volt víz alatt. Hiszen akkoriban az emberek a legmagasabb pontra építkeztek. Plusz amit nem védett a víz, oda többi oldalon sáncot ástak, de szó nincs valódi magaslatról. A tabán nevű pár utca a legősibb rész (éppen ezért az utak is görbék, zegzugosak), tehát az eleve pár méteres magasságnak kellett volna még pluszban az aljának is lennie. Vagy valami ilyesminek a fenti logika mentén.

Közben a google a Tisza + Tabánra felhozta Tiszakécskét, ott is van Tabán. Földvártól nem messze, de ott még szerintem kiemelkedés se nagyon van, ellenben folyópart (és kanyarulat) igen.

Úgyhogy módosítom a tippet.. 99,9%, hogy valami folyóval, vízzel, átkelőhellyel, esetleg halászattal, stb-vel kapcsolat szó lehet és semmi köze a fentiekhez.

vrgmz 2022.02.03. 20:59:27

Szomorú, hogy 150 éve annyi a nyelvészet, hogy van egy elmélet, amihez bizonyítékokat kezdenek gyártani mindenféle idegen szavak megerőszakolásával.. miközben egy teljesen laikus 10 perc keresgéléssel megcáfolja vagy olyan összefüggéseket talál, ami után az addig uralkodó elmélet egy percig sem tartható tovább. Az egyetlen mentségük, hogy az 1900-as évek elején nem volt Google térkép, hogy bárki megnézze 5 perc alatt, mi a közös ezekben a helynevekben.
süti beállítások módosítása