Elásott kincsek a Margitszigeten? Lehetséges ez? Gondoltuk volna, hogy miközben a Margitsziget ösvényeit tapossuk, valahol a lábunk alatt értékes kincsek rejtőznek? Régi népmondák szerint egykor kincseket rejtettek el a Szigeten, s elődeink hittek is a mondáknak. Több híres írónk is beszámol rejtett kincsekről, többek között Jókai Mór és Krúdy Gyula is.
A Margitsziget egykor (dátum?) - Forrás: postcards.hungaricana.hu
Jókai Mór Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben című kötetben mutatja be a budapesti életet, s ezen belül kitér a Margitszigetre is. Jókai egy régi népmondára hivatkozik, miszerint „e szigeten vannak elásva a fejedelmi kincsek, melyeket elvinni nem volt idő,”. A kincsek pontos helyét nem nevezi meg, sőt azt sem részletezi, hogy milyen kincsekről is lenne szó. Egyetlen dolgot említ a kincsek közül Szent Margit (a Sziget névadója, aki IV. Béla lánya volt) ezüstharangját, amely egy olyan csodás jelenség fontos eleme, amely minden évben egyszer megtörténik. Szent Margit ezüstharangja állítólag minden év Margit napján (június 10.) éjfélkor megszólal, s eközben a királylány sírja fölött egy földöntúli fény gyullad ki, s rózsaillat árad szét, ugyanúgy, mint a halála után. Egyéb beszámoló, sajnos nincs erről a jelenségről, de ha valaki kíváncsi rá, menjen ki a Szigetre Margit-napkor…
Szent Margit sírja ma (ahol a csoda történik) - Forrás: hu.wikipedia.org
Egy másik monda szerint a domonkos apácák rejtették el a kincseiket, mikor a török elől menekültek. A domonkos apácák kolostorának romjait ma is megtalálhatjuk. Az ő kolostorukban élt Szent Margit is. A monda szerint a kútba dobálták a kincseket, mielőtt elmenekültek volna a Szigetről, legalább is Krúdy Gyula egyik írásában ezt állítja.
A margitszigeti domonkos kolostor alaprajza. A 3-as szám középen jelöli a kút helyét. - Forrás: muvtor.btk.ppke.hu
Krúdy novellájában egy kincskereső csapat érkezik a Margitszigetre, mert birtokukba jutott az ún. Kincsásók könyve, amely régi elrejtett kincsek helyét írja le. A könyv nagyon pontos adatokat ad meg: „A kincsásók könyve világosan megírja, hogy a nagy szilfától, amely a legöregebb fák egyikének mondatik a szigeten, tizennyolc lépést kell mérni napkelet felé. Akkor odaérünk a kúthoz, amelybe egykor a domonkos barátok elrejtették kincseiket, midőn a török elől menekültek.” Vagyis ők a domonkosok kútját keresték, amely valóban létezett, hiszen a kolostor alaprajzán is szerepel. A kincskeresők elkezdtek ásni, de végül nem találtak semmit, amelyet Krúdy úgy magyaráz, hogy azért nem találták, mert egyszerűen nem érdemelték meg: „Másnak kell itt a kincset megtalálni. Olyannak, aki megérdemli.”
A kútház mai képe. - Forrás: femcafe.hu
Bár Krúdy története talán sohasem történt meg, de ettől a monda még igaz lehet, csak elfeledkeztünk róla. Így hát, ha hiszünk a legendában és elég bátrak vagyunk, akkor mi lehetünk a kincskeresők méltó utódai. Irány tehát, a Margitsziget!
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Forrás:
Jókai Mór: Budapesti élet. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben.
Krúdy Gyula: Kincsásók éjszakája. In: Krúdy Gyula: Szent Margit.
