A 32-es gyalogezred bakái Budapest háziezredének tagjai voltak. Népszerűségüket mi sem mutatja jobban, minthogy még dal is született róluk (32-es baka vagyok én...), amit ma is sokan ismerünk, bár a dal eredetéről nem sokat tudunk.
Eddig én is csak ezt az egy dalt ismertem a 32-es bakákról, de ennek eredete után kutatva rájöttem, hogy igazából két dal is született róluk, és a kettő nem ugyanaz.
Katonák 1913-ban - Forrás: fortepan.hu
Mindkét dalt megtaláltam az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárában: az egyik, az úgynevezett Redlich-induló, amelynek kottája megtalálható mind az OSZK Színháztörténeti Tárában, mind a Hadtörténeti Könyvtárban is. A másik, amelyet már én is ismertem a 32-es baka vagyok én kezdetű dal, amely - mint kiderült - egy operett betétdala volt.
Még az első világháború alatt, 1918 januárjában Zágon Géza Vilmos zeneszerző megírta az úgynevezett Redlich-indulót, amelyet a 32-esek hadi indulójának is hívnak. Nevét a 32-esek akkori parancsnokáról, Redlich Ottó alezredesről kapta. Ez az induló azonban feledésbe merült.
Zágon Géza Vilmos (1889-1918) - Forrás: nemzetikonyvtar.blog.hu
Az általunk ma is ismert 32-es baka vagyok én című dal egy későbbi szerzemény. Zenéjét Ábrahám Pál (a Viktória című operett szerzője) szerezte, szövegét pedig az egyik legismertebb dalszövegíró, Harmath Imre írta. A dal Ábrahám Pál Az utolsó Verebély lány című operettjében hangzott el először 1928. október 13-án a Fővárosi Operettszínházban. Az operett szövegkönyvére és egy kottára is ráleltem a Színháztörténeti Tárban.
Ábrahám Pál (1892-1960) - Forrás: mek.niif.hu
A dal szövegéből egyértelműen kiderül, hogy már nem a dualizmus időszakából, hanem későbbi korból való, hiszen így kezdődik:
Hej, mikor még békebeli volt itt a világ
Kassán, meg Pozsonyon túl.
A szöveg további része így hangzik:
Baka sapka mellett nyílott a búzavirág
Úr volt ám a vitéz úr.
A Nagykörúton már hajnalban
Szólt a cifra rezesbanda.
A mellemre kitűztem a rézmedáliát
Harsogott a Dunánál, hogy
Ref.:
Harminckettes baka vagyok én,
Kék paroli mosolyog a blúzom tetején.
Nincs még sarzsim, de holnapra lesz,
Galléromra a hadnagy úr csillagokat tesz.
Ferenc Jóska adta ezt a mundért rám,
Nincsen lovam, de víg vagyok mindig ám,
Mert harminckettes baka vagyok én
Recece gyalog masírozok én.
Aki esetleg nem értené a szövegben szereplő szavakat, az nincs egyedül, de én utána néztem:
paroli – fegyvernem jelzés az egyenruha hajtókáján. A kék paroli a gyalogezredek jelzése volt.
sarzsi – rendfokozat.
mundér – katonai egyenruha.
Katona 1914-ből - Forrás: fortepan.hu
Egy kis ráadásként itt van ennek a dalnak a második versszaka, amit már nem ismerünk, de az operett szövegkönyve megőrizte:
Emlékszem, hogy felragyogott az Üllői út,
Reggel, ha gyakorlat volt.
De sok lánynak adott ott a sarkon randevút,
Délcegen hadnagy úr Rót.
Fejérváry Géza báró
Alatt nyerített a Ráró,
Kitűztem a fülem mellé a vergóniát,
Néztek is az akácfák.
(A vergónia egy szivarfajta volt.)
Aki pedig kíváncsi a dallamra is, az itt meghallgathatja. (A Redlich-indulóról, sajnos nem találtam felvételt!)
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Források:
OSZK Színháztörténeti Tár (kották és szövegkönyv)
http://harminckettesek.webnode.hu/ezredtortenet/i-vilaghaborutol/