A női szépségideál hosszú időn keresztül az eszméletlenül vékony derék volt, amelyet a hölgyek fűző viselésével értek el. Vajon a 20. század eleji budapesti férfiak is odavoltak a fűzőbe préselt karcsú derékért? Úgy tűnik, hogy nem: legalább is a modern gondolkodású férfiak biztos, hogy már egyáltalán nem találták szépnek a fűzőt viselő hölgyeket, hiszen tisztában voltak annak negatív egészségügyi hatásaival. Dura Máté – egy korabeli szerelemtanácsadó könyv szerzője – két vizuálisan is látványos versével fejezte ki véleményét a női fűzőről:
Egy hölgy fűzővel. (1910) - Kép forrása: fortepan.hu
A nő fűzővel:
Ez az
olyan nő
formája, ki
fűzővel maczerálja
irgalmatlanul magát. Oldalában
minden borda siralmasan görbül
sorba, mint kard, melyet
hord pagát. A tüdeje olyan,
mint a rétegbe gyűrt palacsinta;
és a szíve jaj!
ott van ám a baj!
Elakad, alighogy
dobban, mert
szorítja
egyre
jobban
az a csúf,
rossz masina! S
a dolognak az a
vége, hogy nincs orvosa,
mentsége, ifjan
kell meghalnia! S méltón
végződik e pálya, mert a
balgát nem sajnálja,
siratja senki fia.
A nő, aki nem hord fűzőt:
Ez az
olyan nő
alakja, ki
soha nem szorongatja
fűzővel a
termetét. Ez bezzeg nem göthös,
félszeg, hanem egészséges,
délczeg s könnyen szüli gyermekét.
Gömbölyű a keble
halma, arcza piros, mint
az alma, szeme eleven
parázs. Honnan
e csodavarázs?
Annak
biz csekély
a nyitja:
mert a józan ész
tanítja, hogy egészség,
jókedv épség csak
ottan van, hol romlatlan
borda, szív, tüdő, gyomor.
Ezt elérni könnyű
sor: kiáltsuk egy
szívvel: abczug
csúnya míder⃰!
⃰A míder szó itt gyakorlatilag a fűzőt, vagy merevítős, fűzőre hajazó felső ruhadarabot jelenti.
Ehhez hasonló még több érdekességet olvashatsz a 20. század eleji budapestiek életéről és gondolkodásáról, ha vásárlásoddal támogatod Szerelmes Budapest című könyvem megjelenését a Brancs nevű közösségi piactéren.
https://brancskozosseg.hu/muveszet-kultura-szorakozas/szerelmes-budapest-konyv
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Forrás:
Dura Máté: Szerelmesek könyve. Franklin-Társulat, Budapest,1900?.
