Manapság sok mindent szoktunk csinálni a Margitszigeten. Például futunk, úszunk, sétálunk, vagy csak üldögélünk egy padon. Egy valami van, amit biztosan nem teszünk soha: nem vágunk disznót. Egy disznóvágás a Margitszigeten. Elég képtelenül hangzik. Nem is sokszor fordult elő a Margitsziget történetében, hogy egy disznó itt lelte volna halálát, de egy esetről mindenképpen számot tudunk adni, hiszen maga Krúdy Gyula örökítette meg ezt az eseményt „Disznóölés a Margitszigeten” című novellájában, amely a Gasztrohangulatok című novella-válogatáskötetben jelent meg az Alinea Kiadó gondozásában.
Nádori villa (a Régi kastély) a Margitszigeten - Forrás: krudy.hu
Krúdy Gyula 1918-ban költözött a Margitszigetre (ennek okáról már volt szó a blogon), s 1930-ig ott is lakott. Ezalatt az idő alatt sok érdekes margitszigeti történetről emlékezik meg az író, s ezek közé tartozik egy disznóvágás bemutatása is.
A Margitszigeten Krúdy az úgynevezett Régi kastélyban lakott, amely egykor József nádorispán nyári villája volt, s amely ráépült a középkori kolostorromra. (Ez az épület ma már nem látható, mert később elpusztult.) Ezen a helyen rendezték meg az ominózus disznóvágást közvetlen karácsony előtt.
Nádori villa (a Régi kastély) a Margitszigeten - Forrás: egykor.hu
A disznóvágás előtti nap érkezett meg a másfél mázsás disznó Alsódabasról egy falusi szekéren. De egy disznót már akkoriban sem lehetett csak úgy levágni. Több engedélyt is kellett hozzá szerezni: egyet a Sziget kormányzóságától, egyet az óbudai tűzoltóságtól és egyet Geguss Dániel dunai kapitánytól.
Krúdy leírása szerint az alsódabasi disznót a kastély egyik szobájába zárták éjszakára, ahol állítólag a nádorispánné komornái laktak egykor. Ahogy az író is megjegyzi „Ilyen óla még nem volt dabasi disznónak…”. Másnap egy Drapcsik nevű csónakos hozta át Óbudáról a hentest, aki a disznóvágást irányította. A kastély udvarán hatalmas tüzet raktak, de amikor a disznót ki akarták terelni az udvarra, az megszökött. Ezután a disznó keresztülvágtatott a Szigeten (nem kis feltűnést keltve!), Krúdy és a többiek pedig megpróbálták befogni. (Most képzeljük el, ahogy Krúdy és társai egy disznót kergetnek a Margitszigeten!)
Disznóvágás Solymáron - Forrás: fortepan.hu
Végül a hentesnek sikerült elkapnia, s a feldolgozásnál többen is a segítségükre voltak (például néhány arra tévedt kocsis, akik mind leugráltak a kocsiról, amint meglátták a disznótort), hacsak tanáccsal is: „Nagyon jó dolognak mondják csizmatalppal belépni az elhamvadt szalmába: még jobb dolog a megpörkölt disznófülből vagy farokból egy darabkát harapni.” Sőt, olyan emberek is megjelentek ezen a jeles eseményen, mint például Szép Ernő, aki abban az időben inspektor (felügyelő) volt az Alsó-szigeten, vagy Paulay Erzsébet (a Nemzeti Színház színésznője), aki akkor éppen a szerepét tanulta Szigeti sétája közben, s az ámokfutó disznó elől ő is menekülni kényszerült.
Paulay Erzsi színésznő - Forrás: hu.wikipedia.org
Erre a disznóvágásra még sokáig emlékeztek az emberek. Krúdy szavaival: „Emlegeti néhány hálás emlékezet a friss hurkákat, amelyek olyan bűvölően sisteregtek, hogy darabidőre az egész életet és az egész ködbe veszett Budapestet elfelejtették. Emlegeti a boldogult József nádorispán nagy fogadóterme a szalonnákat, füstölt húsokat, amelyeket más hely híján itt felakasztottunk. És emlegeti a szigeti disznótor felejthetetlen illatait, amely illatok darabidőre lepipálták a rózsakertek emlékezetes illatát.”
És később is gyakran felmerült a kérdés – amelyet talán mi is feltehetünk magunknak –, hogy vajon „Mikor kergetünk megint falusi disznót a Margitszigeten?”
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
