Mi lehet a leghatásosabb eszköz arra, hogy egy vevőt a boltba csábítsunk? Már elődeink is tudták ennek a fortélynak a titkát, csak a dolog nem mindig úgy sült el, ahogy várták.
Erre jó bizonyítékul szolgál ez a történet, amely a Kerepesi út (ma Rákóczi út) egyik üzletében történt meg:
A Kerepesi úton az egyik férfi-divatárukereskedés kirakatában a cifra nyakkendőket, kesztyűket, kalapokat és más holmit ez a kiírás ajánlotta a járókelőknek: „Kívánatra bármely tárgy a kirakatból kivétetik.”
1.kép Kerepesi út - Forrás: bpkep.fszek.hu
Egy nap a kirakat figyelmes vizsgálása után egy úriember lépett az üzletbe:
-Jó napot! Alászolgálja! Mivel szolgálhatunk?
-Egy nyakkendőt láttam a kirakatban, szeretném, ha onnan kivennék és behoznák.
-Kérem alássan, nagyon szívesen, csak tessék megmutatni, melyiket parancsolja.
Az úr zöld pontokkal és hupikék sávokkal ellátott rikító vörös nyakkendőre mutatott. A kirakatot szinte egészen föl kellett dúlni, hogy ezt a nyakkendőt ki lehessen venni, de hát mit meg nem tesz a kereskedő bármilyen kis üzletért. Végre benn volt a nyakkendő. A kereskedő műértően forgatta.
2.kép Rajzolta: Varga Anita
-A legszebb darab! Ez a kirakat gyöngye!
-Tulajdonképpen kissé feltűnő – felelte az úr.
-De mégis nagyon ízléses.
-Lehet! Köszönöm, hogy megmutatta, nem kell visszatenni a kirakatba.
-Amint méltóztatik! Parancsol még valamit? – kérdezte előzékenyen a kereskedő, és csomagolni kezdte a nyakkendőt.
-Dehogy, hiszen ezt sem parancsolom, ne is csomagolja be, nem akarom megvenni. A kirakatban ez van: „Kívánatra bármely tárgy a kirakatból kivétetik”, és mivel ez a szokatlanul tarka, ízléstelen nyakkendő sérti esztétikai ízlésemet, hát kivétettem a kirakatból. Legalább más ember sem fog megbotránkozni rajta.
Mit szólt a kereskedő, nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy a jókedvű úr sietve távozott a boltból, és másnap már nem volt a kirakatban az a bizonyos kiírás.
Humoros emberekben már akkoriban sem volt hiány… De humor nélkül mivé is lennénk?
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
