Már elődeink is tudták, hogy hogyan kell jól érezni magukat. A 20. század eleji Budapesten a legfőbb szórakozási lehetőségek közé tartozott a színház, az orfeum, a kávéház és a kiskocsmák is. Azonban 1904-ben ennél is többre vágytak a budapesti polgárok, ezért a szórakozás egy egészen más formáját próbálták ki. 1904 júniusában, spanyolok módjára, bikaviadalt rendeztek a budapestiek az Állatkertben, amelynek lebonyolítására még egy kör alakú arénát is felépítettek.
Korabeli kép a Vasárnapi Újságból - Forrrás: bparchiv.hu
A bikaviadalt egy Ponly Fils nevű torreádor vezette, aki már az első estén megsérült, ugyanis az egyik bika megszúrta a szarvával az egyik lábát.
Pouly Fils, híres matador - Forrás: bparchiv.hu
Az esemény hatalmas érdeklődésre tett szert, így a tervezett 3 előadáson túl, még legalább 7 alkalommal láthatta a budapesti közönség a torreádorok és bikák küzdelmét.
A bikaviadalra egy jegy nem került sokba, hiszen egy Páholyszék ára 12,50 korona, míg egy III. rendű számozott ülőhely ára 2 korona volt. Viszonyításképpen mondom, hogy egy rendelőorvos havi bére 1600 korona körül, egy kórházi konyhai segéd havi keresete pedig 200 korona körül mozgott. Vagyis a lehetőség szinte mindenki számára adott volt.
Tökéletesen azonban még ezzel sem voltunk elégedettek. Az első előadás után a Pesti Napló így foglalta össze a közönség véleményét: „miért mentünk oda, ahol ha vértelen a mulatság, akkor unalmas, ha pedig véres „sikerű”, akkor szörnyű kegyetlenség!”
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Források:
Pesti Napló, 1904. május (OSZK Mikrofilmtár)
http://bparchiv.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=show_object&type=cms_image&object_id=2501
http://bparchiv.hu/index.php?action=gallery&gallery_action=show_object&type=cms_image&object_id=2502
