Eszünkbe jutott már bármikor is, amikor reggeli futókörünket kezdtük, amikor elindultunk magányos sétánkra, hogy elmerülhessünk gondolatainkban, amikor leültünk egy árnyas fa alá egy kellemes baráti beszélgetésre, amikor grillhúst sütöttünk a réten, amikor focimeccset játszottunk a legjobb haverokkal, amikor szaladtunk kis biciklin suhanó gyermekeink után, vagy épp a zenélő szökőkút színeiben gyönyörködtünk, hogy miközben a Szigeten tesszük mindennapi dolgainkat, testünk és lelkünk egy része kicsit mindig meggyógyul?
Margitsziget bejárat - Forrás: szarnybontogato.blogspot.com
A régiek hittek a Sziget gyógyító erejében, amelyet elsősorban a névadó árpádházi Szent Margitnak tulajdonítottak. Gondoltuk volna, hogy valaki a gyógyulás reményében képes volt egy egész évtizedre a Margitszigetre költözni? Egyik neves írónk, Krúdy Gyula, pedig megtette. Az 1910-es években Krúdy sokat betegeskedett. A Margitsziget gyógyító képességeiről, ha hallott is akkoriban, még mit sem törődött vele, egészen addig, amíg véletlenül rá nem talált egy vidéki plébános könyvére, „aki meggyógyulván Szent Margit szigetén sántaságából, szívbajából és egyéb betegségeiből, hálás ember módjára, fogadalma szerint, arra szentelte életét, hogy könyvet írjon arról az isteni csodálatosságról, amely vele történt, amidőn Szent Margit-forrásaiban megfürdött.” Az író így mesél első találkozásukról: „Mert az ő könyvének csodatévő hatása volt reám, amikor egy bús, betegséges, szívszorulásos és búcsúzkodó délutánon egykor felfedeztem Szent Margitsziget c. könyvét a Múzeum körúti Ruzicska-féle antikváriumban.” (Ruzicska Ármin antikvárius boltja a Múzeum körút és a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca sarkán helyezkedett el. Ez most a Danubius Hotel épülete.)
Grand-hotel Nagyszálloda a Margitszigeten 1920-as évek - Forrás: egykor.hu
A plébános könyvét olvasva Krúdy úgy döntött, hogy a Szigetre költözik, s megfogadva a plébános úr tanácsait, végigjárja azokat a helyeket a Margitszigeten, amelyek a főtisztelendő úr csodálatos gyógyulásának színterei voltak. Ezekről részletesen is beszámol A mai Margitsziget című novellájában, amely a Pest-Budai hangulatok novella-válogatáskötetben jelent meg az Alinea Kiadó gondozásában 2013-ban.
„És végigjártam magam is a Margitszigetet, amint azt a főtisztelendő úr tanácsolta mindazoknak, akik már nem bíznak sem magukban, sem orvosaikban, de már orvosságaikban sem. Laktam a kisszállodában, mert a főtisztelendő úr is ott lakott, és nyáron boldogan vártam a fürdés idejét, (…) Reggelenkint megmerítettem poharamat a vízivó helyen, (…) Elmentem arra a helyre, a tölgyek alá, ahol Arany János szobra fehérlik, mert a könyvíró főtisztelendő úr nagyon ajánlotta, (…) És üldögéltem azokon a padokon, amelyeket a főtisztelendő úr különösen figyelmébe ajánlott könyvében a gyógyulni kívánó betegeknek.”
Krúdy Gyula egy margitszigeti padon - Forrás: 444.hu
Ha ma valaki gyógyulni szeretne, kicsit nehezebben tudná megfogadni a plébános úr tanácsait, hiszen e helyek jó része már nem, vagy egészen más formában léteznek. A padok azonban még most is ott állnak, sőt azóta több is lett belőlük, s ha nyitottak vagyunk, még ma is megtapasztalhatjuk a Sziget gyógyító erejét, bármennyire változott is meg.
Krúdy szavaival élve: „A mesék, álmok, költemények és a legendák azonban mindennél tovább élnek, még ha úgy átalakul az új Margitsziget, hogy a mesemondások helyeit többé nem találják meg az álmodozók. A mesék örökké élnek, mert mindig akadnak emberek, akik szeretik meghallgatni a meséket.”
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
