„Szúrd föl, tűzd vissza, húzd ki!” Ez kicsit úgy hangzik, mint egy csatakiáltás… Pedig nem az. Ettől a mondattól volt hangos 1903-ban minden fővárosi leányiskola, hiszen ezt a mondatot kellett vagy százszor egymásután a lányoknak fennhangon elismételniük, ugyanis így tanultak harisnyát kötni.
Varrás-kötés - Forrás: fortepan.hu
A kézimunka-oktatás módszere volt akkoriban a taktus szerint való kötés. Úgy tartották, hogy ez a legjobb mód, hogy a kislányok megtanuljanak kötni. Vagyis, ha százszor egymásután elismétlik, hogy: „Szúrd föl, tűzd vissza, húzd ki!”, akkor könnyebben elsajátítják a kötés alapjait.
Dózsa György (Aréna) úti Leány Népiskola tanulói - Forrás: fortepan.hu
Ez a tanulási módszer azonban nem hozta meg a kívánt eredményeket, ezért felülvizsgálták annak szükségességét. 1903 márciusában szaktanácskozás volt a női kézimunkáról a városházán Bárczy István dr. tanácsos (1901-1906 között a közoktatási ügyosztály vezetője volt) elnökletével, s az értekezlet leszavazta a taktus szerint való kézimunka-oktatást, így végül megszűntek a csatakiáltásszerű skandálások a leányiskolákban.
Forrás:
Pesti Napló, 1903.
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.