Így épült Budapest...
2019. február 20. írta: Serendipity87

Így épült Budapest...

Budapest nevezetességeiről számtalan képet ismerünk és láttunk már, de ezeken általában csak a kész építmények szerepelnek. Építésükről ritkábban látni képeket, pedig elődeink az építési folyamatokat is szívesen örökítették meg. Most olyan fotókat gyűjtöttünk össze, amelyek néhány budapesti nevezetesség építéséről készültek. Tehát, így épült Budapest...

 

Parlament

 A Parlament építése 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező, vagyis Steindl Imre (1839-1902) az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során 17 éven keresztül átlagosan 1000 ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. A Parlament építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel csak a főlépcső mellett található 8, egyenként 6 méter magas márványmonolit volt, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik 4 a londoni Parlamentben található).

 

 

parlament_epitese_budapest1kor_blogspot_hu.JPG

A Parlament építése. (?) - Forrás: budapest1kor.blogspot.com

 

parlament_1900_korul_bpkep_fszek_hu.JPG

Az elkészült Parlament épülete. (1900-as évek eleje) - Forrás: bpkep.fszek.hu 

 

parlament_kornyeke_1900_korul_bpkep_fszek_hu.JPG

A Parlament környéke az 1900-as évek elején. Később lebontott földszintes házakkal. - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Mátyás templom

Az egyházi hagyomány szerint a templomot  Szent István király alapította 1015-ben, azonban írott forrás csak a török hódoltság után szól róla. A templom helyén IV. Béla emeltetett egy bazilikát a tatárjárás után, amely a további korokban folyamatosan változott. A 19. században I. Ferenc József király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét.

c564eb265866e3e636265a2c465593ad.jpg

A Mátyás templom Schulek Frigyes tervei szerinti átépítése. (1893) - Forrás: hu.pinterest.com

 

matyas_templom1_1896_elott_bpkep_fszek_hu.JPG

Mátyás templom a Schulek-féle átépítés utolsó szakaszában. (1896 előtt) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

 

Állatkerti szikla

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit az Állat- és Növényhonosító Társaság gondozása alatt. A Millennium után a Társaság csődbe ment, s azt 1907-ben Budapest főváros vette át. Bárczy István, a neves városfejlesztő főpolgármester programjának keretében több mint négymillió aranykoronás költségen teljesen újjá is építették. Az átépítésre 1909-től 1912-ig került sor, ebben az időben a kert zárva is tartott. A képen látható Nagy-szikla is ekkor épült meg.

 

abd27f62b6a80e59880327070fcb50b4.jpg

Az Állatkerti szikla építése. (1909) - Forrás: hu.pinterest.com

 

 

Halászbástya

A Halászbástya a régi budai várfalak helyén, a Mátyás-templom átépítésével is megbízott, Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. Elnevezését a hagyomány azzal magyarázza, hogy védelmét a halászok céhe látta el; valószínűbb azonban, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról kapta nevét. Építésének szakaszait fényképekkel is jól dokumentálták.

 

halaszbastya_epitese_1896_bpkep_fszek_hu.JPG

Halászbástya építése. A megbontott várfal a Mátyás templom mögött. (1896) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

halaszbastya_epitese_1900_bpkep_fszek_hu.JPG

A Halászbástya építése. Építkezési munkálatok. (1900. IV.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

halaszbastya_epitese1_1900_bpkep_fszek_hu.JPG

Halászbástya építése. Látkép az épülő lépcsőkarokról, faragott kövek az előtérben. (1900. IV.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

halaszbastya_epitese2_1900_bpkep_fszek_hu.JPG

Halászbástya építése. Látkép az épülő lépcsőkarokról. (1900. V.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

halaszbastya_epitese_1895-1902_bpkep_fszek_hu.JPG

A Halászbástya építése. A képen a lépcsősor építési munkálatai a Hunyadi János út felől, munkások az állványokon. (1900 után) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

halaszbastya_1905_korul_bpkep_fszek_hu.JPG

A Halászbástya. (1905 körül) - Forrás: bpkep.fszek.hu 

 

Erzsébet-híd

Az Erzsébet-híd 1898 és 1903 között épült. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. A hidat 1903. október 10-én adták át a forgalomnak. Építését remekül dokumentálták, így számos fotó készült az egyes építési folyamatokról. Most ezekből csak néhányat mutatunk itt meg.

Érdekességként megjegyezzük, hogy az Erzsébet-hídnak már a megnyitása után két héttel meglett az első öngyilkosa, aki a hídról vetette le magát. Róla bővebben is olvashatunk a blog egy korábbi bejegyzésében.

Ma már sajnos, nem láthatjuk az eredeti hidat, mivel a második világháború idején, 1945. január 18-án a Pestet kiürítő német haderő felrobbantotta azt. 

 

erzsebet_hid_epitese_1900_bpkep_fszek_hu.JPG

Az Erzsébet-híd építése. A balparti oldalnyílás áthidalására szolgáló vasszerkezet szerelése. (1900. március 16.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

erzsebet_hid_epitese1_1900_bpkep_fszek_hu.JPG

Az Erzsébet-híd építése. A vasoszlopok és horgonyláncok szerelése a jobbparti oldalon. (1900. december. 16.) - forrás: bpkep.fszek.hu 

 

erzsebet_hid_epitese_1901_bpkep_fszek_hu.JPG

Az Erzsébet-híd építése. A szerelő-hidak felállítása a közbenső hajózási nyílásokban úszó-állványok segédletével. Az alsó tartólánc szerelésének kezdete. (1901. június 22.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

erzsebet_hi_epitese_1903_probaterheles_bpkep_fszek_hu.JPG

Az Erzsébet-híd próbaterhelése. A felvétel a híd közepéről Pest irányába készült. Előtérben valószínűleg az építés vezetői. (1903. szeptember 26.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

erzsebet_hid_1904_bpkep_fszek_hu.JPG

Az elkészült Erzsébet-híd. (1904. február 13.) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

 

Citadella

A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt 1854-ben Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták.

A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen (ezek láthatóak a lentebbi képeken), de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás.

 

citadella_1880-as_evek_bpkep_fszek_hu.JPG

Kilátás a Gellérthegyre és a Citadellára a pesti rakpartról. (1880-as évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

citadella_belso_udvara_1899_bpkep_fszek_hu.JPG

Citadella belső udvara. Az előtérben a bontásból származó kövek. (1899) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

 citadella_bontasa_1899_bpkep_fszek_hu.JPGCitadella erőd-jellegének megszüntetése. A képen városi elöljárók csoportja látható. Kezükben tervrajz. Körülöttük rendőrök és munkások csákánnyal, talicskával. A bontás 1899. február 26-án kezdődött meg. A főváros által delegált bizottság 1899 márciusában tartott szemlét a területen. - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

 citadella_bontasa1_1899_bpkep_fszek_hu.JPG

Citadella erőd jellegének megszüntetése. A képen jól öltözött férfiak és rendőrök felügyelete alatt munkások bontják a Citadella falait. (1899. március) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

 citadella_1910-es_evek_bpkep_fszek_hu.JPG

A Citadella az 1910-es években. - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr5514635512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2019.02.20. 22:35:03

A Monarchia/Habsburg Birodalom 1819-ben, a napóleoni háborúk miatt kezdett el vadul erődöket építeni, Az első lendület hamar kifulladt, 1850-ben kapott új erőre az építkezés, de ezek a tervek is csak részben valósultak meg. Magyarországra ekkor Komárom és (Buda)pest mellett pl Bajára, Eperjesbe, Szolnokra, Kolozsvárra és Tokajba is terveztek erődöket. A legerősebb erődrendszer végül Észak-Olaszországban épült ki, de ezeknek a területeknek az elvesztését így sem tudták megakadályozni. Utána Galíciára és a horvát partvidékre fordult a figyelem, nekünk magyaroknak meg itt maradt a Citadella, a rossz emlékű aradi vár és az egyetlen tényleg komoly magyar erőd, Komárom.