Emma asszony, a titokzatos férfi
2018. november 06. írta: Serendipity87

Emma asszony, a titokzatos férfi

A századfordulós Budapest jól ismerte Emma asszonyt. Szinte mindent tudott a hétköznapi életéről, a férjéről, a gyerekeiről, csak éppen azt nem tudták, hogy valójában kicsoda. Emma asszony sok levele jelent meg a Hét című folyóirat hasábjain, de senki sem sejtette, hogy az asszony leveleinek szerzője valójában egy férfi, méghozzá a kor egyik legnevesebb író, költő, szerkesztője, Ignotus Hugó.

A férfiak és nők közötti különbözőség-egyenlőség örökösen vitatott téma. A századfordulós budapestiek legtöbbje az évszázadok óta érvényben lévő gondolkodást követte, vagyis a nőket alsóbbrendűnek tekintették. Igaz, a modernizáció hatásai már ekkor érezhetőek voltak, de csak nagyon lassan szivárogtak be a köztudatba. A nők nagy része nem dolgozott, s egyik szakma képviselői sem vették jó néven a nők jelenlétét. Nem volt ez másképp az írók körében sem. Az írónők nem sok megbecsülésnek örvendtek, így a női írók gyakran használtak férfi írói álneveket. Történt azonban, hogy a korabeli Budapesten egy férfi nemcsak hogy női álnéven írt, de egészen fel is vette egy nő személyiségét. Így született meg Emma asszony.

ignotus_mek_oszk_hu.JPG

"Emma asszony", Ignotus Hugó (1869-1949) - Forrás: mek.oszk.hu

 

A 19. és a 20. század fordulóján a férfiak körében is nagy divat volt az írói álnevek használata. A korszak híres költői közül például Ady Endrének legalább 8 álneve volt, mint pl. Adibandi, Dyb vagy Yda. Rendszerint azonban a férfiak férfi álnevet használtak, így a korszakban teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egy férfi női álnéven írjon. Mégis megtörtént… Ignotus Hugó a Hét című irodalmi folyóirat egyik írója, 1893-ban úgy döntött, hogy női álarcot felvéve fog publikálni.

Ignotus (eredeti neve: Veigelsberg) Hugó (1869–1949) író, költő és újságíró, a korszak meghatározó írói tehetségeinek a felfedezője, s a Nyugat című 1908-ban induló folyóirat főszerkesztője volt. Igaz, jogi egyetemet végzett, de mindig is az írói pályára készült. Igazán modern gondolkodású alkotó volt, aki gyakran szállt szembe a maradi felfogású konzervatívokkal, s ennek fényében érthető is, hogy miért pont ő vállalkozott egy női szerep eljátszására.

karikatura_het_1899_misc_bibl_u-szeged_hu.JPG

Ignotus magassarkú cipőben. Faragó József karikatúrája. (A Hét. 1899. 52. sz.) - Forrás: misc.bibl.u-szeged.hu  

 

Emma asszony, aki először 1893-ban publikált a Hét hasábjain, ugyanis nemcsak egy írói álnév volt, hanem egy valódi karakter. Ignotus nemcsak Emma asszony nevében írt leveleket, hanem egy egész kis világot épített fel Emma köré, s szinte teljesen beleélte magát a középosztálybeli polgárasszony szerepébe, aki a korszaknak megfelelő unalmas és apróságokon vitatkozó férjjel, gyerekekkel és vendégeskedő rokonokkal, valamint egy állandóan mozgásban lévő háztartással rendelkezett. Eközben viszont Emma asszony jóval fölé emelkedett asszonytársainak kivételes műveltségével, tájékozottságával és írói vénájával.

 9043-holgy-1900k-fortepan_hu.jpg

Valahogy így nézhetett volna ki Emma asszony is, ha létezett volna... Egy ismeretlen hölgy. (1900 körül) - Forrás: fortepan.hu

 

Emma asszony írásainak legfőbb jellemvonása a humor, amely jól kiegészíti szókimondó, csípős-nyelvű stílusát. A modern gondolkodású Emma asszony kritikával illette a korszak társadalmának elavult gondolkozását, rávilágítva annak hiányosságaira. A legkülönfélébb témákkal foglalkozott, mint pl. házasság, szerelem, (a férjekről pl. így ír: „a férj olyan, mint a beoltás a himlő ellen; immúnissá tesz a szerelem ellen.”) háztartás, de többször színházkritikát is publikált. Itt egy kis ízelítő Emma asszony egyik színházi kritikájából, amelyben éppen egy Népszínházi előadásról fejti ki a véleményét:

 

„Szép, mikor a lovag azt mondja hölgyének: A porba hajtom lázas homlokom…

az is szép, mikor így szól: S nézem szemed tündöklő csillagát…

de a kettőt egymásután nem mondhatja, mert ha a homlokát porba hajtja, a hölgyének csak úgy nézhetne a szemébe, ha ő nagysága hanyatt esne a porba.”

nepszinhaz_1895_utan1_bpkep_fszek_hu_1.JPG

Népszínház a Blaha Lujza téren. (1895 után) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Ezen kívül olyan komolyabb hangvételű témákat is érintett, mint pl. a női emancipáció, amely mellett teljes mellszélességgel kiállt, amely már csak azért is meglepő, hiszen valójában egy férfiról volt szó. Néhány gondolatában azonban fel lehet fedezni ebből a kettősségből származó bizonytalanságot, s ilyenkor előtűnik a szoknyába bújt férfi: „Lehet, hogy csakugyan alacsonyabb rendű teremtések vagyunk, mint a nagyságos urak — mindenesetre, ebben igazuk van, mások vagyunk, mint maguk.”

Emma asszony nevéhez fűződik egy receptkönyv kiadása is, amely egy pályázati felhívásból született meg, amelyet Emma asszony tett közzé 1901-ben. Emma asszony pontosan meg is határozta, hogy milyen recepteket várt: „nem szakácskönyvből kiírt reczeptekre gondolok, hanem, ellenkezőleg: az irodalomban ismeretlen, de a gyakorlatban kipróbált vagy egy-egy ritka és ismeretlen ételnek vagy egy-egy ismeretes étel ritka és ismeretlen változatának reczipéjére, melynek a beküldője lehetőleg megállapítaná a származása helyét és idejét is, amennyire csak visszafelé tudja követni.” A pályázatra több mint 150 személytől érkezett küldemény, amelyek közül egy 5 tagú bizottság választotta ki, s díjazta a legjobbakat. Majd 1902-ben meg is jelent könyv formájában a pályázók receptjeinek válogatása, amely 1908-ban ismét kiadásra került.

a-het_szakacskonyve_antikvarium_hu.JPG

A Hét szakácskönyvének borítója. - Forrás: antikvarium.hu

 

Emma asszony kiléte titkos volt, legalább is az olvasók számára. Ez a titok annyira foglalkoztatta az embereket, hogy még a fővárosi társalgás kereteiben is sokszor előkerült, s mindenki előadta saját ötletét a hölgy személyéről. Ezt az inkognitót leplezte le 1896-ban maga a főszerkesztő Kiss József, amikor egy levélre válaszolva beárulta éppen szabadságon lévő barátját: „Az Emma-leveleket Ignotus collegánk szokta, irkálni, de ő most szabadságon van. Ha hazajön, megkérjük, hogy vessen megint olyan Emmához illő szálkás betűket. Egyelőre kívánságát nem teljesíthetjük.” Erre egy elég csípős választ adott a hazatérő Ignotus és Emma asszony nevében kikérte magának a dolgot.

A látszatot így továbbra is sikerült fenntartaniuk, bár az olvasókban gyakran merült fel később is a gyanú Emma asszonyi mivoltával kapcsolatban, de az újság szerkesztősége mindig megvédte Emma személyét. A Hét egyik 1900-ból való számában így válaszoltak a gyanúsításokra: „Az Emma asszony incognitóját mi nem szellőztethetjük. Sok szép asszonyra ráfogják, hogy ő az. Legutóbb László Albertnét vették gyanúba, de mondhatjuk, ártatlanul. Mert László Albertné elmés és kedves asszony ugyan, de Emma asszonnyal egyáltalában nem azonos. Azt azonban, hogy Emma asszony szakállt viselne, ezennel hivatalosan dementáljuk. Még egy bajuszka se igaz abból.”

Emma asszony személye meghatározó karakterévé vált a korabeli Budapestnek, ahol olyan csudálatos dolgok is megtörténhettek, mint egy férfi nővé válása.

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

 

Forrás:

Dede Franciska: Tartsd jól a bestiát! Egy századfordulós blog története. Bp., Kortárs Kiadó - Országos Széchenyi Könyvtár, 2010.

Ignotus: Emma asszony levelei. Összeállította: Kardos Péter, Bp., Magvető Könyvkiadó, 1985.

A Hét, 1896. 37. sz.

A Hét, 1899. 4. sz.

A Hét, 1899. 25. sz.

A Hét, 1900. 1. sz.

A Hét, 1900, 43. sz.

A Hét, 1901. 27. sz.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr6414355323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Netszamuráj 2018.11.07. 08:40:23

Köszi, ez érdekes volt.