A szobor, amit fel akartak robbantani, mégis épen maradt
2016. április 27. írta: Serendipity87

A szobor, amit fel akartak robbantani, mégis épen maradt

Tudtuk, hogy a budai várban volt egy szobor, amelyet 1895-ben fel akartak robbantani? Heinrich Hentzi szobra valamikor a Szent György téren állt, s a történet meglepő fordulata, hogy végül nem a robbantás miatt került el onnan. Ráadásul a rendőrség a merénylő elfogására tett kísérlete csődöt mondott, annak ellenére, hogy végig tudták ki az illető.

A Szent György téren álló szobor a 19. század második felében már önmagában is felkavarta a kedélyeket a puszta jelenlétével, s hogy valaki megpróbálta felrobbantani, még annál is nagyobb feszültséget keltett. Igen, csak próbálta felrobbantani, mert a detonáció szinte semmilyen kárt nem okozott a szoborban.

honvedelmi_min_1894-fortepan_hu.jpg

Az egykori Honvédelmi Minisztérium épülete a Szent György téren. Előtte a Hentzi-szobor 1894 körül. - Forrás: fortepan.hu

 

De miért is keltett akkora feszültséget ez a szobor?

Heinrich Hentzi (1785-1849) nagybátyja egy svájci forradalmár volt, akit 1749-ben kivégeztek, s ezért a családnak menekülnie kellett Svájcból, s végül Debrecenben telepedtek le. Heinrich már itt született, de ennek ellenére egész életében magyarellenes nézeteket vallott. 1805-ben lépett be a császári-királyi hadseregbe, s végül 1844-ben nemesi címet, 1847-ben vezérőrnagyi rangot kapott. A szabadságharc idején 1849-ben Windisch-Grätz tábornagy a budai vár parancsnokává nevezte ki. A királyi vezérőrnagy az ostrom szinte minden napján lövette Pestet, s ennek a céltalan rombolásnak számos építészeti műremek – többek között a Lánchíd is – áldozatául esett. A tizenhét napig tartó ostrom utolsó napja hajnalán Hentzi maga állt a védők élére, azonban a Szent György téren haslövést kapott. Sérülésébe két nap múlva belehalt. A szobrot, amely az ő emlékét hivatott őrizni, mint a császárhoz való hűség mintaképe, 1852-ben a Bach-korszak ideje alatt állították fel a Szent György téren.

Ez persze nagyon megbotránkoztatta a magyar közvéleményt. Mindenki kétség kívül gyűlölte a szobrot, s ez még később, a kiegyezés után sem változott meg.

hentzi-hu_wikipedia_org.jpg

Heinrich Hentzi (1785-1849) - Forrás: hu.wikipedia.org

 

De mi történt 1895. április 2-án hajnalban? A szemtanúk szerint egy világos felöltős úriember álldogált a szobor déli oldalán, s babrált valamivel, majd egyszer csak elszaladt, s ezután egy hatalmas, félelmetes robbanás rázta meg a környéket. Bár az egyik fő szemtanú, egy bizonyos Szincsák Mihály (pénzügyminiszteri tisztviselő) beszámolóját 3 különböző verzióban adta elő, de ez a lényegen nem változtatott. A robbantást dinamittal követték el, de azon kívül, hogy a környéken lévő házak szinte valamennyi ablaka betört, semmit sem értek el vele. A szobor szinte teljesen sértetlenül került ki a merényletből.

Maga a robbantás mégis újra felkavarta a háttérben megbújó feszültséget, s a szobor kérdése újra napirendre került. A Pesti Napló is így ír róla a robbantás másnapján: „Ez az emlékmű a magyar nemzet önérzetét valóban sérti, eltávolítása közóhajtás, s csak idejét várja, hogy megvalósuljon.” Ezt azonban ők csak úgy képzelték el, hogy maga az uralkodó távolítja el, hiszen ő is emeltette. Egy máik lap viszont így írt: „Ebadta merénylője! Ha már hozzáfogott, csinálta volna meg becsületesen…”

hentzi_monument_buda-hu_wikipedia_org.jpg

A Szent György tér a Hentzi-szoborral. - Forrás: hu.wikipedia.org

 

A robbantás utáni reggelen már azonnal fény is derült a robbantó kilétére. Dr. Tóth Ödön fővárosi orvos a rendőrségen vallomást tett, amelyben kijelentette, ő tudja a robbantó nevét. Ugyanis egyik jó ismerőse, egy bizonyos Szeless Adorján, aki az Olvasd című radikális lap szerkesztője volt, napokkal korábban bevallotta neki, hogy fel akarja robbantani a Hentzi-szobrot, bár egészen más okból, mint azt sejtenénk. Szeless azért akarta, hogy a szobor megsemmisüljön, mert biztos volt benne, hogy utána forradalom fog kitörni, s ez jó hasznot hoz majd neki és a lapjának is.

A tettes kiléte, tehát már órákon belül kiderült (még az aznapi sajtó is leközölte), a rendőrség mégis képtelen volt elkapni. Először a Csömöri (ma Thököly) úti lakásán keresték, ahol a felesége azt állította, hogy reggel 5 óta nem látta. Majd egy bérkocsis állt elő azzal, hogy ő fuvarozott Budán egy hasonló külsejű férfit, aki nagyon izgatott volt. Erre Budán kezdték keresni, s az aznapi sajtóban a rendőrség azt állította, hogy le is tartóztatták. Innentől kezdve az ügy nagyon zavaros, mert napokon keresztül ellentétes információk jelentek meg az újságokban: azt is állították, hogy elfogták, s azt is, hogy még keresik. Végül persze kiderült, hogy még a nyomában sem járnak, s országos körözést adtak ki ellene, valamint nagy jutalmat is ígértek a nyomravezetőnek.

hentzi-szobor1889-bpkep_fszek_hu.JPG

A Hentzi-szobor és a Honvédelmi Minisztérium 1889-ben. - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

A nyomozásnak heteken keresztül semmi eredménye nem volt, vagyis volt, de azt nem a nyomozók, hanem a hírlapírók érték el. Mint kiderült Szeless egy ideig még Budapesten bujkált, majd ezután Londonba menekült, s végül csak 1900-ban tért vissza, s elévülés címén kérelmezte a vád hatályon kívül helyezését, amely meg is történt, így Szeless Adorján soha nem vonult börtönbe. Később azt vallotta, hogy nem is akarta igazán felrobbantani a szobrot, csak ijesztgetni akart. (Ezzel igazából csak magát mentegette, mert az a hír terjedt el róla, hogy egyszerűen kétbalkezes volt.)

A Hentzi-szobrot végül 1899-ben vitték el a Szent György térről, de csak azért, hogy valahol máshol felállíthassák. Az egykori hadapródiskola udvarára helyezték át (ez később a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola volt). Majd 1918. november 1-én elbontották. Így ért véget egy szobor, amelyet megpróbált felrobbantani egy kicsit „szeles” ember…

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

Forrás:

Pesti Napló, 1895.

Buza Péter: Szenzációk nyomában a békeidők Budapestjén. 1989.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr928665202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.