A BÖME, és ami mögötte van
2016. április 15. írta: Serendipity87

A BÖME, és ami mögötte van

Mennyit tudunk az elsősegélynyújtásról? Manapság azért már egy átlagember is rendelkezik bizonyos alapismeretekkel ebben a témában. Ezzel szemben eleinknek erről még nem sok fogalmuk volt, egészen a 19. század végéig. Kresz Géza és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület volt az első, akik változatattak ezen.

kresz_geza-hu_wikipedia_org.jpg

Kresz Géza (1846-1901) - Forrás: hu.wikipedia.org

 

Kresz Géza (1846-1901) magyar sebészorvos volt, aki először felfigyelt az elsősegélynyújtás elhanyagoltságának problémájára. 1880-ban kezdett egy elsősegélynyújtó szervezet létesítésével foglalkozni, s tanulmányozta is a kérdést pl. az 1881-iki londoni orvosi kongresszuson, majd ennek érdekében 1883-ban Berlinben meglátogatta a „közegészségi kiállítást” is. Ezután felvette a kapcsolatot, többek között, a főváros tiszti főorvosával, dr. Gebhardt Lajossal, és kezdeményezte az egyesület létrejöttét.

Így 1887-ben alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (rövidítve BÖME), amelynek az elnöke gróf Andrássy Aladár, az igazgatója pedig Kresz Géza lett. Sőt, az egyesület fővédnökének sikerült megnyerni József főherceget. Emellett az egyesületnek több orvosi tagja is volt, különböző pozíciókban. Az egyesület jelmondata: „Mindnyájunkat érhet baleset!”

bome_epulete_1890-es_evek-bpkep_fszek_hu.JPG

A BÖME épülete a Markó utcában (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Az egyszerű mentőknek 1893-ig 757-re nőtt a számuk, ebből 184-en tettek sikeres vizsgát elsősegélynyújtásból. Egyébként mind orvostanhallgatók voltak. A mentők szolgálata önkéntes és ingyenes volt, vagyis fizetést nem kaptak. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy maga a betegszállítás nem volt ingyenes, csak a BÖME első működési évében. 1888-tól az egyesület anyagi gondok miatt rákényszerült, hogy a betegszállításért fizetséget kérjen, csak az elsősegélynyújtással kapcsolatos betegszállítás volt térítésmentes.

orsegterem_bome-bpkep_fszek_hu.JPG

A BÖME őrségterme (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Először csak egy ideiglenes épületük volt, de 1890. augusztus 1-én be tudtak költözni egy állandó épületbe a Markó utca 22. szám alá (Itt székel ma az Országos Mentőszolgálat). A BÖME központja egy kétemeletes főépületből, egy emeletes kocsiszínből és egy istállóból állt (mivel a kocsikat lovak húzták). Több fontos helyiséget is meg kell említeni a főépületen belül. Például az őrségtermet, amelynek a középső része szolgált a felekkel való érintkezésre, de ezen kívül volt egy ráccsal elválasztott része, amely az őrség hálóhelyisége volt, s még egy része szintén ráccsal elválasztva volt az őrsvezető fülkéje. Ott helyezték el a telefonokat és a szolgálati könyveket. A telefonokon érkeztek a segélykérő hívások, valamint a kórházak ezeken keresztül tájékoztatta az állomást, hogy hány szabad ágya van.

mutos_szoba_1896_fortepan_hu.jpg

A BÖME központja. A Millenniumi kiállításhoz kapcsolódó bemutató: Weszely István és Társa által gyártott orvosi eszközökkel berendezett helyiség. (1896) - Forrás: fortepan.hu

 

A másik fontos helyisége a központnak a műtőterem volt. Ez a sebészet követelményeinek megfelelően volt felszerelve. Volt benne elkészített antiszeptikus (fertőzésellenes) kötszer 200-300 esetre, az elsősegélyhez szükséges gyógyszerek, egy ellenméreg-szekrény, a legújabb rendszerű gyomormosó (ezt havonta kb. 30-33-szor használták, leginkább a mérget bevett öngyilkosságot kísérlőkön). Ezen kívül a tökéletes fertőtlenítés segédeszközei is itt voltak elhelyezve: egy teljesen vasból készült, tolható műtőasztal, egy légmentesen zárt, üveg kötszer-szekrény, egy teljesen vasból készült mosdó-asztal, rajta egy homokórával, amely 3 percre volt beállítva, mivel ez mutatta, hogy egy-egy sebkezelés előtt mennyi ideig kell a mentőnek kezet mosnia. Vagyis akkor már erre is figyeltek.

gyomormosas_bome_bpkep_fszek_hu.JPG

Gyomormosó eszköz használat közben (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu 

 

Az épületben volt még egy betegszoba, egy ellenőrző orvosi szoba, egy vendég-, és társalkodóterem és egy ülésterem is. Az épületen található volt még egy vészharang, amelyet kizárólag tömeges szerencsétlenség esetén húztak meg, hogy az egyesület egész személyzetét egyszerre tudják értesíteni.

Az egyesület egyik fő feladata az elsősegélynyújtás mellett a betegek szállítása volt. A szállításnak azonban több módja is lehetett: szállítottak először is elsősegélynyújtás céljából, vagyis, ha valami váratlan dolog történt; szállítottak betegeket is (nem sürgős esetekben) háztól-házig, valamint külön szállították az elmebetegeket. De ragályos betegségben szenvedőket egyáltalán nem szállítottak, s általában halottakat sem.

mutet_bome_bpkep_fszek_hu.JPG

Nagyobb műtét (1890-es évek) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Az egyesületnek 14 különböző kocsija volt (A kocsikat ekkor még, ahogy már említettem, lovak húzták). A BÖME rendelkezett 6 közönséges mentőkocsival. Ezekben általában egy könnyen kihúzható és betolható, szíjakon függő hordágy volt. Minden kocsi két szekrényt vitt magával (különböző felszereléssel), és egy tartalék hordágyat is. Ezeket a sürgős esetekhez és az egyszerűbb rétegekhez tartozóak esetében használták.

mentokocsi1_1909-bpkep_fszek_hu.JPG

Egyszerű mentőkocsi (1909) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Birtokoltak még 2 úgynevezett Landauer-kocsit is. Ezeket inkább csak betegszállításra használták, s ezekben csak a jobb társadalmi rétegekhez tartozóakat szállították. Ezek a kocsik angol acélrugókkal voltak ellátva (a zökkenések ellen). Az egyik típusa hátulról nyílt, és a hordágy mellett volt benne egy ülés. A másik típusa oldalról nyílt, két ülés is volt a kocsiban és egy szekrény megfelelő készletekkel.

mentokocsi_marko_utca_22_-fortepan_hu.jpg

Landauer-kocsi hátul nyílós (1896) - Forrás: fortepan.hu  

 

Egy külön kocsijuk is volt elmebetegek szállítására. Az ilyen típusú kocsiknak nem voltak ablakai, felül volt csak egy rácsozott nyílás, belül párnázottak voltak két ülőhellyel, csak egy ajtajuk volt hátul, de azt belülről nem lehetett kinyitni, és volt bennük két csengő, ha a bent ülő mentősnek segítség kellett, azt húzta meg. Az egyesületnek volt még kétkerekű kézi, és tolható szállítókocsi, egy omnibusz és egy halottaskocsi is a birtokában, de ezeket csak tömeges baleseteknél használták. Ezeken kívül az egyesület rendelkezett 74 különféle hordággyal, 4 hordszékkel, 8 nagy és kis mentőszekrénnyel és 35 kötszertáskával.

mentokocsi1_1896-fortepan_hu.jpg

Oldalt nyílós Landauer-kocsi (1896) - Forrás: fortepan.hu

 

Az elsősegélynyújtás megfelelő eljárásait nemcsak a mentősökkel, de az egyszerű lakossággal is igyekeztek megismertetni. Erre jó példa a már 1897-ben megjelent Strihó Gyulának, az egyesület titkárának könyve A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület története 1887-1897. Ebben a könyvben nemcsak az egyesület történetét ismerhetjük meg, de találhatunk benne elsősegély-nyújtási módokat a különböző élethelyzetekre: pl. mit kell tenni, ha valakinek idegen tárgy kerül a szemébe, vagy esetleg gyomorgörcsei vannak; de arra is külön kitér, hogy hogyan kell megfelelően gondozni egy csecsemőt.

A BÖME mintájára vidéken is elkezdtek szerveződni az önkéntes egyesületek, melyek 1926-ban Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete néven egyesültek, majd 1948-ban létrejött az Országos Mentőszolgálat.

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

 

Forrás:

A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Alapszabályai. Budapest, 1907.

Debrődi Gábor: Korai betegszállítási eljárások a mentéstörténet tükrében. (2004.)  http://epa.oszk.hu/02000/02002/00022/pdf/2004-4_debrodi-korai.pdf

Kresz Géza: A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület 1887-1893. Budapest, 1894.

Strihó Gyula: A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület története 1887-1897. Budapest, 1897.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr998612594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.