Elásott kincsek a Margitszigeten
2016. február 19. írta: Serendipity87

Elásott kincsek a Margitszigeten

Elásott kincsek a Margitszigeten? Lehetséges ez? Gondoltuk volna, hogy miközben a Margitsziget ösvényeit tapossuk, valahol a lábunk alatt értékes kincsek rejtőznek? Régi népmondák szerint egykor kincseket rejtettek el a Szigeten, s elődeink hittek is a mondáknak. Több híres írónk is beszámol rejtett kincsekről, többek között Jókai Mór és Krúdy Gyula is.

margitsziget-postcards_hungaricana_hu.JPG

A Margitsziget egykor (dátum?) - Forrás: postcards.hungaricana.hu

 

Jókai Mór Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben című kötetben mutatja be a budapesti életet, s ezen belül kitér a Margitszigetre is. Jókai egy régi népmondára hivatkozik, miszerint „e szigeten vannak elásva a fejedelmi kincsek, melyeket elvinni nem volt idő,”. A kincsek pontos helyét nem nevezi meg, sőt azt sem részletezi, hogy milyen kincsekről is lenne szó. Egyetlen dolgot említ a kincsek közül Szent Margit (a Sziget névadója, aki IV. Béla lánya volt) ezüstharangját, amely egy olyan csodás jelenség fontos eleme, amely minden évben egyszer megtörténik. Szent Margit ezüstharangja állítólag minden év Margit napján (június 10.) éjfélkor megszólal, s eközben a királylány sírja fölött egy földöntúli fény gyullad ki, s rózsaillat árad szét, ugyanúgy, mint a halála után. Egyéb beszámoló, sajnos nincs erről a jelenségről, de ha valaki kíváncsi rá, menjen ki a Szigetre Margit-napkor…

margitsir-hu_wikipedia_org.jpg

Szent Margit sírja ma (ahol a csoda történik) - Forrás: hu.wikipedia.org

 

Egy másik monda szerint a domonkos apácák rejtették el a kincseiket, mikor a török elől menekültek. A domonkos apácák kolostorának romjait ma is megtalálhatjuk. Az ő kolostorukban élt Szent Margit is. A monda szerint a kútba dobálták a kincseket, mielőtt elmenekültek volna a Szigetről, legalább is Krúdy Gyula egyik írásában ezt állítja.

domonkos_alaprajz-muvtor_btk_ppke_hu.jpg

A margitszigeti domonkos kolostor alaprajza. A 3-as szám középen jelöli a kút helyét. - Forrás: muvtor.btk.ppke.hu

 

Krúdy novellájában egy kincskereső csapat érkezik a Margitszigetre, mert birtokukba jutott az ún. Kincsásók könyve, amely régi elrejtett kincsek helyét írja le. A könyv nagyon pontos adatokat ad meg: „A kincsásók könyve világosan megírja, hogy a nagy szilfától, amely a legöregebb fák egyikének mondatik a szigeten, tizennyolc lépést kell mérni napkelet felé. Akkor odaérünk a kúthoz, amelybe egykor a domonkos barátok elrejtették kincseiket, midőn a török elől menekültek.” Vagyis ők a domonkosok kútját keresték, amely valóban létezett, hiszen a kolostor alaprajzán is szerepel. A kincskeresők elkezdtek ásni, de végül nem találtak semmit, amelyet Krúdy úgy magyaráz, hogy azért nem találták, mert egyszerűen nem érdemelték meg: „Másnak kell itt a kincset megtalálni. Olyannak, aki megérdemli.”

kuthaz-femcafe_hu.jpg

A kútház mai képe. - Forrás: femcafe.hu

 

Bár Krúdy története talán sohasem történt meg, de ettől a monda még igaz lehet, csak elfeledkeztünk róla. Így hát, ha hiszünk a legendában és elég bátrak vagyunk, akkor mi lehetünk a kincskeresők méltó utódai. Irány tehát, a Margitsziget!

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

 

Forrás:

Jókai Mór: Budapesti élet. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben.

Krúdy Gyula: Kincsásók éjszakája. In: Krúdy Gyula: Szent Margit.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr258393384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2016.02.19. 09:26:08

Törs Kálmán 1872-es könyve is ír róla, illetve Krúdy tovább is költötte a legendát Az Etel király kincse c. írásában. A XIX. században igen sokan csónakáztak át a szigetre, hogy feltúrják a kincset keresve - volt is belőle haddelhadd, mert tele volt a sziget ásásnyomokkal.

Egyébként Törs (majd Radványi és Krúdy) nem a Margit napot említi, mint a "lidérces jelzőfények" megjelenésének napját, hanem Margit halálának évfordulójának éjszakáját. A különös az ebben, hogy a királylány elhalálozásának időpontját csak a XX. században korrigálták, korábban egy másik időpontot véltek annak. Szóval aki várta a fényeket, rosszkor volt ott :)

(Néhány éve a barátainkkal mi is kimentünk - februárról lévén szó cudar hideg volt éjfélkor -, és megfogadtuk, hogy amit láttunk soha nem mondjuk el senkinek.)

Tranquillius 2016.02.19. 22:09:54

Én mondjuk beleírtam volna a bejegyzésbe, hogy egy segédkertész valóban talált kincset a szigeten, miközben az 1838-as jeges árvíz után rakták rendbe a nádor birtokát. Nem is akármilyet.
dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/08/koronat-lelt-segedkertesz-szent-margit.html

Madhunter 2016.02.20. 11:31:56

Vannak (voltak?) a Margitszigeten egyéb kincsek is, pl. a rovásírásos kő a Pala bejáratához közel:

www.rovasirasforrai.hu/Elo_rovas/Nekunk-is-lehetne-ilyen.htm

gigabursch 2016.02.20. 12:09:52

Tudományos körökben meglehetősen erős érvekkel vitatják, hogy a MArgit-sziget az valóban az-e, ami, azaz ez volt-e a Margit sziget.
Igazságot nem fogok tenni.

Egyébként meg a sziget maga egy kincs.

Pootj 2016.02.20. 15:03:07

Ha júniusban mész ki, biztos nem fogod hallani az ezüstharangot, mert Árpádházi Szent Margit napja január 18.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2016.02.20. 17:49:21

Át kell vizsgálni mágneses mérőműszerrel. Nem olyan nagy.

Köldök_szösz 2016.02.20. 18:09:38

Nna asszem előszedem a homokozólapátomat és uzsgyi!