Barangolások a Zerge utcában: A Zerge-ház
2016. január 15. írta: Serendipity87

Barangolások a Zerge utcában: A Zerge-ház

Van egy utca Budapesten, a mai Palotanegyed szívében, amelynek története túlmutat a bérpalotákon, s több érdekességet rejt, mint gondolnánk. A Horánszky utca, ahogy ma ismerjük, egykor a Zerge utca nevet viselte, s nem mindennapi dolgok szemtanúja volt. Már számtalanszor jártam benne, s nem is gondoltam volna, hogy mennyi különlegességet tartogat ez a józsefvárosi utca. Először is nézzük meg, hogy hogyan is jött létre ez az egyszerű kis utca, s hogy miért is nevezték először Zergének.

Józsefváros a 18. században még Pest városának egyik külső kerületét jelentette. Lerchenfeld-Vorstadt névvel jött létre, s csak 1777. november 7-én cserélték le a nevét Józsefvárosra. A Józsefvárosban 1828-ban terveztek nyitni egy utcát az egykori Városmajor, majd Sándor utcára (ma Bródy Sándor utca) merőlegesen. Ezt a névtelen utcát Zergének nevezték el egy, az akkori utca végén található Zerge-ház és telek után.

zerge_utca_terkep-maps_hungaricana_hu.JPG

Egy tervrajz a Zerge utca megnyitásáról (A forrás a 19. század elejére datálja.) - Forrás: maps.hungaricana.hu

 

Ennek a „Zergének” a 18. századra nyúlik vissza a története. Egy 1928-as újságcikk pontos adatokat közöl a házról és a telekről is. A legrégebbi pesti telekkönyvek szerint ez a terület a Józsefvárosnak a mai Horánszky, Mária és Bródy Sándor utcák által határolt részén feküdt és nagysága 3036 négyszögöl volt. (Ez átszámítva kb. 10 919 négyzetméter, tehát nem egy aprócska telekről beszélünk!) Eszerint a telek széltében a mai Horánszky utcától a Mária utcáig húzódott, s hosszában jócskán belenyúlt a mai Horánszky utcába.

A telekkönyv szerint a telek első tulajdonosa Martinovics Mihály volt, aki 1756-ban 170 forintért eladta Kidt Jánosnak, azonban nemsokára már a telek ismét gazdát cserélt, hiszen 1759. november 4-én Kidt Jánostól megvette Mayer Mihály, pesti számvevő, aki 1766-ban házat építetett a telekre úgy, hogy az épület frontális része a mai Bródy Sándor-utcára nézett. A telek és a ház elnevezése Mayer Mihálytól származik, aki az újonnan épült házban korcsmát nyitott (egyes források szerint fogadót), és azt a kor szokásaihoz híven a házra kiakasztott zergét ábrázoló cégtáblával jelölte meg, ami után később a házat és a telket egyszerűen Zergének (németül Gemsen) hívták. (Valamely források „Kőszáli Zergéhez” címzett fogadóról beszélnek.)

A Zerge korcsma azonban nem működött sokáig, mert a városi tanács 1775-ben lefoglalta és a tulajdonosától, Mayer Mihálytól a telket elvette, mert állítólag Mayer 14 000 forintot sikkasztott el. Miután a vagyonelkobzást a helytartótanács is jóváhagyta, a város a korcsmát bezáratta, az épületeket pedig gazdasági célokra rendezte be. Innentől kezdve évtizedeken át szerepelt, mint major, ahol tenyészállatokat gondoztak. Később a tanács beszüntette az állatokkal való gazdálkodást, miután semmi hasznot sem hozott a város számára.

pest_belvarosa_regen_bpkep_fszek_hu.JPG

Valahogy így nézett ki Pest belvárosa egykor. Ezen a grafikán a régi Széna tér (ma Kálvin tér) látható 1843-1852 között. - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Sokáig nem tudta a tanács, hogy milyen célra használja fel a megüresedett épületeket. Egy időre szegényházzá alakították át, s ide telepítették az összes pesti szegényt (vagyis az épület is jelentős méretű lehetett), a ház körül levő telket pedig a vármegyének engedték át ingyenes használatra. 1809-ben ugyanis azt kérte a vármegye a tanácstól, hogy jelöljön ki egy olyan helyet, ahol deszkából istállót, kocsiszínt építtethet, és kutat csináltathat a megyei előfogatok számára, mire a város készséggel adta át a Zerge-telket, mivel ez úgyis teljesen parlagon hevert és csak a környékbeli lakosok használták legeltetésre. (Kicsit nehéz elképzelni, hogy, ahol most bérpaloták sorakoznak, valamikor állatok legeltek.)

Pest vármegye 1824 tavaszán újabb átiratot küldött a városi tanácshoz, amelyben arra kérte, hogy adja el a város örökáron a Zerge-házat és telket, mivel itt szeretnék a megyei huszárokat és hajdúkat elhelyezni. A tanács örömmel vette az ajánlatot, annál is inkább, mert a telket ingyenes használatra már úgyis átengedte. Tárgyalni kezdett azonnal a vármegyével, aminek nemsokára meg is lett az eredménye, mert a város az ingatlant 10 000 forintért eladta azzal a kikötéssel, hogy korcsmát nyitni a házban nem szabad.(Hogy miért nem akarták, hogy ismét korcsma legyen, nem tudni.) Az adásvétel végül mégsem jött össze, mert a vármegyének másra kellett a pénz, és 1825 októberében kénytelen volt arra kérni a városi tanácsot, hogy bontsák fel a szerződést.

horanszky_utca_ma-jozsefvaros_hu.jpg

A Horánszky és a Bródy Sándor utca kereszteződése ma. Pontosan ennek a bérházsornak a helyén volt a Zerge-telek egészen a Mária, vagyis a következő mellékutcáig. - Forrás: jozsefvaros.hu

 

Ezután a Zerge-házat 1828-ban a Rókus kórház fiókkórházává alakították át, és a női nemi betegek számára rendezték be. Mint kórház azonban nem sokáig működött, mert néhány hónapnyi fennállás után a városi orvos és főkapitány jelentései alapján a tanács kénytelen volt bezáratni. Az épület ugyanis teljesen alkalmatlan volt egy kórház működtetésére, hiszen egy akkor már rendkívül elhanyagolt és lepusztult házról beszélünk, amelyet csak nagyobb anyagi befektetés mellett lehetett volna erre a célra felhasználni, a tanács azonban erre nem volt hajlandó, és újból szegény- és dologházzá alakíttatta át az épületet, a telket pedig városi szemétlerakónak jelölte ki. (Képzelhetjük, hogy hogy nézett ki!) Ugyanekkor a tanács azt is elhatározta, hogy az egész ingatlant a szegényalaphoz csatolja, és itt fogja majd az új szegény- és dologházat felépíttetni.

1856-ban a tanács elejtette ezt a tervét, s az ingatlan értékesítését határozta el. A 10 házhelyre osztott ingatlant 1857. március 9-én nyilvános árverésen adták el, így került ez a rész magántulajdonba. Ezzel az eseménnyel pedig végleg megszűnt a józsefvárosi Zerge-ház és telek.

A Zerge-ház helyén most egy sor pesti bérház húzódik, s a Zerge korcsmából már csak az emlék maradt meg…

 

Forrás:

Rokken F.: A józsefvárosi "Zerge" ház és telek. Histora I. évf. (1928) 6. sz. okt. 13-15.

Turányi Kornél: A Józsefváros kialakulása. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 1963.

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

A bejegyzés trackback címe:

https://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr148272050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2016.01.15. 18:41:19

A zerge helyes német írásmódja az első képen jól látható: "zur Gämse" städtischer Grund. Városi telek "a zergéhez" :)

Amúgy az utcát pár generáció Makarenkó utcaként ismer(het)te.