Mit csinálhatott egy helyszerző, utazó vagy halottőr az egykori Budapesten?
2016. december 01. írta: Serendipity87

Mit csinálhatott egy helyszerző, utazó vagy halottőr az egykori Budapesten?

Bizonyára ma is akadnak olyan foglalkozásnevek, amelyek alapján el sem tudjuk képzelni, hogy az illető pontosan mit is csinál. Budapest 1903-as cím- és lakásjegyzékét böngészve találtam pár foglalkozást, amelyeket a nevük alapján nehezen tudok beazonosítani, hogy mit is takartak valójában (vagy ma vajon léteznek-e), s hogy ezek hogyan is illeszkedtek bele a 20. század eleji Budapest hétköznapjaiba. Valakinek lenne rá ötlete?

 

Egy hölgy neve mellett ezt olvastam: helyszerző.

De pontosan milyen helyet is szerzett, hová és hogyan? Színházba, orfeumba? Esetleg a kávéházban, vagy étteremben az ültetőhostess-nek felelt meg? Vagy valami egészen mást csinált?

varkerti_kioszk1910k_bpkep_fszek_hu.JPG

Várkerti kioszk (1910 körül) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

A következő érdekesség: utazó.

Ez nagyon jól hangzik, ha valakinek csak az a dolga, hogy utazzon. Persze elképzelhető, hogy valamilyen utazóügynökre gondoltak, bár azokat általában külön megnevezték ügynökként, s így ez a megfogalmazás kilóg a sorból. De akkor mit is csinálhatott egy utazó?

 

Még egy foglalkozás, amely talán egyértelműnek tűnik, mégsem az: halottőr.

A kérdés vele kapcsolatban, hogy pontosan hol is őrizte a halottakat? A hullaházban, a kórházban, esetleg az utcán, ha meghalt valaki, vagy a temetőben? Vajon ő megegyezett a temetőőrrel? És miért is kellett őrizni a halottakat?

fiumei_temeto1911-fortepan_hu.jpg

Fiumei úti Nemzeti Sírkert (1911) - Forrás: fortepan.hu 

 

Egy férfi neve mellett ez állt: vonatkísérő.

Sokan talán egyből a kalauzokra gondolnának, de nem valószínű, hogy a kettő ugyanaz, mert a kalauzokat vasúti jegykezelőnek hívták, vagy ellenőrnek. De akkor mit csinált a vonatkísérő? Hogyan és miként kísérte a vonatokat?

 

Egy másik név mellé ezt írták: lószőrtépő.

Azt tudom, hogy a lovak szőrét több használati tárgyhoz is felhasználták pl. kefe, szita. Egy kicsit azonban bizarr, hogy valakinek külön ez volt a foglalkozása… És vajon hogyan is nézett ki ez a művelet?

 

Még meg lehetne említeni egy női foglalkozást, amelyet értek is, meg nem is: fehérvarrónő.

Sok nő neve mellett láttam a varrónő megnevezést, de mit jelenthet a "fehér" jelző? Esetleg a fehérneműre utalhatnak vele...?

varrono_1911-fortepan_hu.jpg

Varrónők (1911) - Forrás: fortepan.hu

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.

 

Forrás:

Budapest czím- és lakásjegyzéke. (1903-1904). Franklin Társulat. Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1904.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr211978938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

taramtam 2017.03.12. 15:36:52

Egyelőre a helyszerzőnél akadtam nyomra a kutakodásomban. Úgy tűnik, hogy a helyszerző cselédeknek szerzett helyet olyan családoknál, ahol erre igény volt. Folytatom a keresést és az idősebb rokonok kikérdezését.

taramtam 2017.03.12. 15:57:31

A halottőr szó értelmezését megtaláltam az interneten. Íme: "Személy, ki a halottas ágyon fekvő holt mellett őrködik, virraszt. Különösen a halottházra felügyelő őr." És hogy mi volt a halottház? "Középület a temetőkben, hová a halottakat, mielőtt sirba tennék, néhány napra befektetik és őrökkel ellátják, hogy azon esetre, ha mint színholtak fölébrednének, legott segítségök legyen."

taramtam 2017.03.12. 16:03:05

A fehérvarrónőnél jó volt a sejtés: aki ilyen foglalkozást űzött, az fehérneműk és ágyneműk varrásával foglalkozott.
Úgy tűnik, hogy az utazó megnevezés csupán olyanokat takar, akik sokat utazgattak. Ilyen volt például a kalandos életű Jelky András, vagy Kőrösi Csoma Sándor az ismertebbek közül. De ezt a foglalkozást lehetett még cifrázni, ugyanis voltak vadászutazók és földrajzi (?) utazók is.