Honnan ered a "Tabán" kifejezés?
2016. július 05. írta: Serendipity87

Honnan ered a "Tabán" kifejezés?

A Tabán. Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó. De honnan is ered ez a kifejezés? És pontosan mit is jelent?

Budapest egyik legmisztikusabb és legkultikusabb része: a Tabán, vagy más néven Rácváros. Ez a városrész számtalanszor átalakult az idők során, ma nagy része közpark. Sokak foglalkoztak a történetével, de az elnevezésével kapcsolatban több variáns is felmerült. Három különböző magyarázatot is találtam arra, hogy honnan ered a Tabán kifejezés:

taban_1910_-fortepan_hu.jpg

A Tabán egyik utcája (1910) - Forrás: fortepan.hu

 

A wikipédián, illetve más portálokon megjelent írásokban (mint például a múlt-kor) így mutatják be a Tabán szó eredetét (sajnos a forrást nem nevezik meg): „A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, pl. Pécsett, Szegeden, Szolnokon.”

taban_aranykakas_utca_1900k-bpkep_fszek_hu.JPG

Tabán, Aranykakas utca 1900 körül - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

Tovább kutatva leletem rá Bányai Elemér írására, amely még 1909-ből való. Ő így magyarázza a Tabán szót: „A szerb nyelvben tabán valaminek az alját, talpát jelenti, például a cipő vagy csizma alját és annak is azt a nyerges részét, mely a talptól a sarokig terjed. Esküt ugyan nem mernénk tenni erre a magyarázatra, de nagyon valószínűnek látszik, hogy a Tabán elnevezés hegyalja, esetleg váralja értelemmel bírt, s ez adta igazi jelentését.”

Egy másik korábbi forrásban az előző kettő magyarázat ötvözetét fedeztem fel. Kárpáti Aurél Búcsú a halálra ítélt Tabántól című 1933-as munkájában a következőket állítja a hely nevének eredetéről: „Ezek már utolsó hetei a Tabánnak, a hajdani törökvár talpának. Mert török maradványszó a Tabán, amely hegyalját, váralját jelent, s minden olyan városban fennmaradt, ahol a törökök várat kerítettek.”

taban_kereszt_ter_1910-fortepan_hu.jpg

Tabán, Kereszt tér (1910) - Forrás: fortepan.hu

 

A kérdés, tehát nyitva maradt. Annyi azonban bizonyos, hogy mindhárom indoklásban van igazság valamilyen formában. Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti, így ésszerűnek tűnik a hegyalja, váralja elnevezés. A foglalkozásukat tekintve mondhatjuk, hogy tímárok is lakták ezt a vidéket, bár nem kizárólag ők, mivel más iparágak képviselői is megjelentek itt, úgymint kádárok, bognárok, vaskovácsok, ácsok, kocsmárosok stb.

taban_latkep_1914_fortepan_hu.jpg

Tabán, látkép (1914) - Forrás: fortepan.hu

 

Lakosságát tekintve leginkább szerbek lakták a Tabánt. A törökök elől elmenekült lakosság helyére érkeztek meg nagyobb szerb csoportok erre a vidékre, akiket rácoknak neveztek, innen a Rácváros elnevezés. A szerbek mellé német csoportok (leginkább svábok) is települtek, akik később ki is szorították a szerb lakosságot.

taban_utcareszlet_1910-20-bpkep_fszek_hu.JPG

Tabán, utcarészlet (1910-20) - Forrás: bpkep.fszek.hu

 

A 19. század végére vált a Tabán azzá a romantikus, szűk macskaköves utcákkal, kis vendéglőkkel és kocsmákkal tarkított budapesti városrésszé, amely számtalan költőt, írót és festőt ihletett meg, s amelyre ma is nosztalgiával gondolunk, bármi álljon is a Tabán név hátterében…

 

 Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is. 

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tab%C3%A1n_(Budapest)

http://mult-kor.hu/20100906_ketszaz_eve_egett_le_a_taban

Bányai Elemér: Egy pusztuló városrész. Vasárnapi Újság, 1909.

Kárpáti Aurél: Búcsú a halálra ítélt Tabántól. Az Est, 1933.

A bejegyzés trackback címe:

http://emlekezzbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr878866058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hajba Károly 2016.07.05. 12:25:15

A címben szereplő kérdés alapvetően már nem nyitott, a FNESz-ben, mely tudományos mű, ugyanaz áll, mint a wikipédiában, csak egy kicsit pontosabban. Feltehetőleg a wikipédia is ebből vette át, ha közvetetten is.

Ernő Földes 2016.07.06. 10:28:45

Emlékszem mikor kezdték lebontan a '30-as évek első felében,vanegy épület ami ma is abból az időből maradt fenn és vendéglőként működik.

Villy 2016.07.06. 11:08:27

Szép sztori ez a tímár, meg a csizma alja, de ha van Tabán egy sor másik településen, akkor azt kéne megvizsgálni, hogy pl Esztergomban, Szegeden is alkalmazható-e ez a szabály. Kétlem, hogy egymástól függetlenül alakultak ki a Tabánok.

nyelv-ész 2016.07.06. 11:29:22

Mivel szerbek lakták, így leginkább ez a mérvadó. Egyébként a svábok nem "kiszorították" a rácokat, hanem jórészt a helyükre jöttek. A rácok jelentős része a törökök Szerbiából történt kiverése után visszatelepült oda, ahonan az őseit (pont a török elől) még Lipót császár menekítette Magyarország területére, főleg a Duna vonala mentén.

MR2 Sándor 2016.07.06. 14:56:53

Az megvan, hogy nemcsak Budapesten van ám Tabán városrész, hanem többfelé az országban, pl. Szolnokon a Zagyva-Tisza összefolyásánál, és ott marhára nem "Girbe-gurba utcácskák, kiskocsmák, macskakövek és lépcsők… Valamikor ezt jelentette ez a szó."?

És van Esztergomban is, ott sem vár aljában.

Ennélfogva a váralja jelentés is baromság, mert Szolnokon nincs ilyen, ellenben cserzővargák voltak. A cserzéshez meg kell egy csomó víz, ezért a Tabán nevű városrészek mind vízközelben vannak.

"Hiszen a Tabán a budai Várhegy, a Gellért-hegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet jelenti,"
Nem, a Tabán a völgyet és a Naphegy teljes keleti oldalát jelenti (ott volt egykor a Tabán nevű városrész, amiről írsz, és ott készültek a képek).

Zoltanzan 2016.07.06. 22:02:39

Szerbül anyanyelvi szinten beszélek. Ma a "taban" elsősorban az ember talpát jelenti. Ja, és az a népi hangszer, a nagy dobot a Balkánon tapan-nak hívják. Az ütőfelület is bőr, persze. Ez csak egy-két morzsa részemről, a nyelvtörténeti vonatkozásokat nem ismerem. Bár nekem sem tűnik valószínűnek, hogy a taban-t hegyalja értelemben használták volna, de szóljanak még hozzá nálam szakibbak is még!

Alensha 2016.07.07. 16:06:35

Az a legfelső kép ott készülhetett, ahol a mai Hegyalja út megy fel?