Tudjuk, hogy miről nevezetes a Király utca 71. szám? Pedig ennek a budapesti címnek rendkívül különleges története van. Egykor az egyik leglátogatottabb budapesti színház állt ezen a helyen (ma már, sajnos nincs meg az épület), amelyet úgy hívtak, hogy Király Színház.
A Király Színház épülete az 1900-as évek elején - Forrás: szecessziosmagazin.com
A Király Színház 1903. november 6-án nyitotta meg a kapuit egy olyan műfajt kínálva, amely a 20. század elejének legmegosztóbb színházi műfaja volt: ez volt az operett. A Király Színházat Magyarország első operettszínházának is tekinthetjük. Az alapítója és hosszú ideig az igazgatója Beöthy László (1873–1931) volt, aki valódi szaktekintélynek számított az operett műfajában. Úgy tartották, hogy ha Beöthy jónak talál egy operettet, az biztosan sikeres lesz.
Beöthy László (1873-1931), a Király Színház alapítója és igazgatója - Forrás: hu.wikipedia.org
A Király Színház élete nagyon nehezen indult, főleg az épület adottságai miatt. Maga az épület nem egy önálló épület volt, mint az 1875-ben megnyílt Népszínház (amely a mai Blaha Lujza téren volt található), vagy az 1896-ban épült Vígszínház, hanem két bérház közé beékelődve állt. Pontosan ezért csak nagy nehézségek árán sikerült megszerezniük a működési engedélyt. A legfőbb vád a színházzal szemben, hogy tűzveszélyes. Az állandó színházvizsgáló bizottság (amelynek valóban az volt a feladata, hogy állandóan vizsgálja a színházakat) véleménye szerint, bár az épület tűzbiztos anyagból készült, de „mentési, illetve életbiztonsági, valamint tűzoltási tekintetekből azonban elhelyezésénél fogva és a kijáratok elégtelensége miatt színház céljára alkalmasnak nem tartja.” 1903. október 29-én Rudnay Béla, a budapesti rendőrfőkapitány nem is adta meg a működési engedélyt a színháznak. Másnap viszont Khuen-Héderváry Károly, a belügyminiszter (aki egyben az akkori miniszterelnök is volt) is szemrevételezte a színházat, s ő végül az engedélyt megadta. (Egyébként ez volt a november 3-i lemondása előtti egyik utolsó intézkedése.)
A Király Színház nézőtere és színpada. Békei Ödön felvétele az Új Idők 1903. november 15-i számából - Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
A Király Színház így végül 1903. november 6-án megtartotta megnyitó előadását, amely Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, de ezzel a problémák az épület körül még korántsem értek véget. 1904 elején ugyanis a bizottság azt követelte Beöthytől, hogy április 30-ig távolítsa el az előcsarnokból az ott működő cukrászdát, az asztalokat és székeket, sőt még a dísznövényeket is. Ezen kívül elrendelték, hogy a földszinten egy ideiglenes közép közlekedési vonalat kell nyitni, amelyhez viszont arra volt szükség, hogy néhány széket eltávolítsanak. (Mindez persze a tűzvédelmet szolgálta.) Ezt a határozatot Beöthy megfellebbezte s kérte, hogy a határidőt halasszák el a nyárig, s kérését így indokolta: „E mellett nem méltatta figyelmére a tisztelt bizottmány azt sem, hogy a kívánt soronkénti 2-2 szék eltávolítása nem megy akként, hogy 2-2 szék egyszerűen kidobassék: hiszen a 2 oldal-folyosó által határolt középső földszinti rész egy szerves egészet képez; az egyes széksorok, nem különálló székekből állanak, hanem egy-egy sor egy-egy elválaszthatatlan egészet is képez, melyből egyes székek csak lefűrészelés útján távolíthatók el. Nem hiszem, hogy a bizottmány azt kívánná, hogy ezt a vandál munkát a kérdéses néhány hét kedvéért tényleg végre is hajtassam.”
A Király Színház nézőtere - Forrás: szecessiosmagazin.com
Ezen felül Beöthy azt is kérte, hogy tekintsenek el attól, hogy két oldaljáró részt kelljen létesítenie a színháznak (természetesen tűzvédelmi szempontból). Kérését azzal indokolta, hogy ez a dolog nem csak a színháztól függ, hanem a szomszédoktól is. A Király utca 73. tulajdonosa (akit, sajnos nem ismerünk) nem akarta engedni az átjáró építését, a Hársfa utcai tulajdonos (akit szintén nem ismerünk) pedig évi 500 koronát akart cserébe kérni. A bizottság végül ettől eltekintett.
A Király Színház épülete 1900-as évek eleje - Forrás: irodalmiradio.hu
Az évek során valószínűleg nem is volt olyan év, amikor a bizottság nem talált valami kivetnivalót a Király Színház épületében. A tűzveszélyesség szempontja már nem volt aktuális (tekintve, hogy a színház már 10 éve működött anélkül, hogy leégett volna), ezért minden apró, lényegtelen elembe kötöttek bele még 1913-ban is. Például, hogy a színpadra vezető vasajtót mindig csukva kell tartani vagy, hogy a páholyfolyosóról a társalgóba vezető ajtóról (ami vészkijárat) a rajta levő „Kijárat” feliratot „Tilos az átjárás”-ra kell cserélni. Erre Beöthy igazgató egy levélben fakadt ki a bizottság intézkedései ellen: „A színházi vizsgáló bizottság ily apró szórakozásait nem kívánom rontani, de mikor színháziatlan, inpraktikus és csak az igazgatóságot terhelő sok ezer koronát igénylő változtatásokat rendel meg, szabadjon nekem is feljajdulnom!”
A Király Színház épületének bontása (1941) - Forrás: fortepan.hu
A Király Színház a kezdeti hiedelmekkel ellentétben sohasem égett le, s egészen 1936-ig megszakítás nélkül működött. Ekkor azonban kénytelen volt bezárni a kapuit, leginkább a konkurencia, s a hozzá nem értő vezetés miatt. Ekkor már ugyanis nem Beöthy volt az igazgatója, mert ő 1925–ben visszavonult, s méltó utódot nem tudott maga után találni. A Király Színház épületét végül 1941-ben lebontották, így ma már sajnos, számunkra csak egy emlék maradt.
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor kövesd az oldalt facebook-on is.
Forrás:
Budapest Főváros Levéltárának Király Színházra vonatkozó iratai
Magyar Színháztörténet II. 1873-1920-ig.
